Blog



A kínai építészet története – online kurzus (2. blokk)

A kínai építészet története

2. blokk: a Három királyság korától a Tang-korig

Ahogy arról korábbi bejegyzésünkben értesítettük kedves Olvasóinkat, előadássorozat indult a kínai építészet történetéről. A 2. blokk előadásait alább lehet megtekinteni.

Sajnos csak egyszerűsített kínai és angol felirat érhető el. Ennek bekapcsolásához indítsa el a video lejátszását, majd kattintson erre az ikonra: .

Magyar felirat beállítása:

  • Ha valaki a fenti kis ikonra kattint, kiválaszthatja azt a lehetőséget is, hogy "Translate Caption" (azaz "Felirat fordítása").
  • A kattintás után a megjelenő menüből ki kell választani a célnyelvet (esetünknek "Hungarian - Magyar"), majd "OK".
  • Ezután a Youtube (feltételezem a Google Translator segítségével) feliratozza nekünk a magyar fordítást.
  • Ahogy az egy gépi fordítástól elvárható, töredékes eredményt kapunk (ragozás és toldalékolás felejtős), viszont ha valaki kicsit sem ért angolul, a semminél talán tényleg több.
  • Figyelem: egyes részeknél hiányzik a felirat (bármilyen nyelven), ami sajnálatos malőr.

 

5. rész: Építészet a Wei-, a Jin-, valamint az Északi és a Déli dinasztiák alatt – 1.
Architecture in the Wei, JIn and the Northern and Southern Dynasties‘ Period-1 三国、两晋、南北朝时期的中国建筑(上)

5./1. A Három királyság, a Jin-, valamint az Északi és Déli dinasztiák városai és palotái
Cities and palaces of the Three Kingdoms, the Jin dynasty and the Southern and Northern Dynasties’ period
三国、两晋、南北朝时期的城市和宫殿

5./2. A buddhizmus kialakulása és a buddhista építészet virágzása
Development of Buddhism and the prosperity of Buddhist architecture
佛教的发展及佛教建筑的繁荣

 

6. Építészet a Wei-, a Jin-, valamint az Északi és a Déli dinasztiák alatt – 2.
Architecture in the Wei, JIn and the Northern and Southern Dynasties‘ Period-2 三国、两晋、南北朝时期的中国建筑(下)

6./1. Buddhista építészeti maradványok az Északi és a Déli dinasztiák időszakából
Buddhist architectural remains in the Southern and Northern Dynasties’ period
南北朝时期的佛教建筑遗迹

6./2. Barlangok az Északi és a Déli dinasztiák időszakából
Grottos in the Southern and Northern Dynasties’ period 南北朝时期的佛教石窟寺

6./3. A faszerkezetek fejlődése, ahogy az Északi és a Déli dinasztiák időszakából származó barlangokban megfigyelhető
Development of wood structures as seen from grottos in the Southern and Northern Dynasties’ period 石窟寺建筑形象反映的木结构建筑发展过程

6./4. Kertek a Qin- és a Han-kortól az Északi és a Déli dinasztiák időszakáig
Gardens from the Qin and Han dynasty to the Southern and Northern Dynasties’ period 秦汉至南北朝时期的园林

 

A folytatásban már csak az előadások címét és linkjét adjuk meg, átkattintás után tekinthetők meg:

 

7. Városok és lakóházak építészete a Sui- és a Tang-dinasztia alatt / Cities and residential architecture in the Sui and Tang dynasty 隋唐时期的城市与住宅

7./1. A Sui- és a Tang-dinasztia kultúrája
Chinese culture of the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的中国文明

7./2. A Sui- és a Tang-dinasztia két fővárosa: Chang’an és Luoyang
Two capitals of the Sui and Tang dynasty: Chang’an and Luoyang 隋唐两京城

7./3. Li-fang és lakóházak építészete Chang’anban és Luoyangban
Li-fang and residential architecture in Chang’an and Luoyang
隋唐两京里坊与住宅

 

8. A Sui- és a Tang-dinasztia palotái és kertjei
Palaces and Gardens in the Sui and Tang dynasty 隋唐时期的宫殿与园林

8./1. Fontos épületek a Sui- és a Tang-dinasztia palotáiban
Important buildings in the Sui and Tang dynasty palaces
隋唐宫殿中的重要建筑

8./2. A Sui- és a Tang-dinasztia kertjei
Gardens of the Sui and Tang dynasty 隋唐园林

 

9. A Sui- és a Tang-dinasztia vallásos építészete és építészeti maradványai
Religious architecture and architectural remains of the Sui and Tang dynasty 隋唐时期的宗教建筑与主要遗存

9./1. A Sui- és a Tang-dinasztia vallásos építészete
Religious architecture in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的宗教建筑

9./2. A Sui- és a Tang-dinasztia fából készült buddhista csarnokai
Wood Buddhist Halls in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的木结构佛教殿堂建筑遗存

9./3. Téglatornyok és kőművesség a Sui- és a Tang-dinasztia alatt
Brick and masonry towers in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的砖石塔幢遗存

 

10. Építészeti technológia és művészet a Sui- és a Tang-dinasztia alatt
Sui and Tang architectural technology and art 隋唐时期的建筑技术与艺术

10./1. Építészeti stílus és tervezési módszer a Sui- és a Tang-dinasztia alatt
Architectural style and design method in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的建筑风格与设计方法

10./2. Fakeretes technológia a Sui- és a Tang-dinasztia alatt
Wood frame technology in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的木结构建筑技术

10./3. Tégla- és kőműves mesterség a Sui- és a Tang-dinasztia alatt
Brick and masonry technology in the Sui and Tang dynasty
隋唐时期的砖石结构建筑技术

10./4. Az építészeti technológia előrehaladása és a művészet fejlődése
Progression of architectural technology and development of art
建筑技术的进步和艺术的发展

 

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Mircea Eliade: Lélek, fény, mag

Mircea Eliade: Lélek, fény, mag című cikkének taoista alkímiai vonatkozásai

Eliade egyik tanulmányát olvasva a taoista alkímia szempontjából is releváns ismeretekre bukkantam:

A látszólagos paradoxon – hogy ti. egy tüzes anyag a vízben tartózkodik – nem jelent nehézséget, ha meggondoljuk, hogy a vizek az élet és a termékenység végtelen lehetőségét jelképezik, és egyben a „halhatatlanság” forrását. Hasonló helyzetet tükröz a védikus kozmológia: Agnit úgy írják le, mint aki a vizekben él; Szómáról viszont, bár égi eredetű, azt állítják, hogy az élet lényege (a par excellence „mag”), és a halhatatlanság forrása. Az emberi és az állati mag következetesen egyszerre „tüzes” és „folyékony”. […]

„Vagyis – összegzi Gnoli – a mag nem egyszerűen egyenértékű a fénnyel; a magfolyadék nem a fényes princípium, a színjátszó ragyogás; hanem az a szubsztancia, amely tartalmazza ezt a princípiumot, és egyben szállítója is.”

Mircea Eliade: „Lélek, fény, mag”, in: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok (Osiris Kiadó, Budapest, 2002), 134. oldal.

Mennyire találó megfogalmazása ez a taoista alkímiai művelés néhány alapelvének és lényegi céljának:

  • a tiszta yang (chunyang 純陽) szikrája a létesülés folyamata során a vele ellentétes természetű sötét anyagban (vízben) rejtőzik el: az Ég utáni állapotban a Változások könyvének (Yijing 易經) kan trigramjának középső yang vonala szemlélteti;
  • a külső yin (a sötét anyag) magában hordozza a tiszta yang szikráját, a fénymagot;
  • a belső yang (fény) és a külső yin (sötétség) természete (a létezés ezen síkján) nem azonos;
  • a fényszikra biztosítja a mag (víz) életadó képességét, ami így általa képes új életet teremteni (megtermékenyítés, utódnemzés);
  • amennyiben az alkimista halhatatlanságra szeretne szert tenni, úgy a vízben (magban) elrejtett fénymagot kell megtalálnia és ápolnia – mindez kutatást, cselekvést igényel (lásd az elszennyezett ércek tűz általi nemesítésének és megtisztításának külső alkímiai módszerét);
  • mind a születés-halálhoz, mind a halhatatlansághoz ugyanaz az alapanyag jelenti a kulcsot.

A kötetet ajánlom olvasásra, már csak ezen cikk miatt is érdemes beszerezni.

A taoista benső alkímia további alapelveiről lásd például ezt a bejegyzést:
Az aranyelixír útja - 8. fejezet: A benső elixír és az ember

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/mircea-eliade-lelek-feny-mag (2013. 10. 25.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

A kínai építészet története – online kurzus

A kínai építészet története
1. blokk: az őskortól a Han-korig

Az alábbi oldalon indult egy online előadássorozat a kínai építészetről (sok más kurzus is elérhető, érdemes nézelődni): https://www.edx.org/

Sajnos csak egyszerűsített kínai és angol felirat érhető el hozzá, de a semminél talán ez is több. Ennek bekapcsolásához indítsa el a video lejátszását, majd kattintson erre az ikonra: .

Magyar felirat beállítása:

  • Ha valaki a fenti kis ikonra kattint, kiválaszthatja azt a lehetőséget is, hogy "Translate Caption" (azaz "Felirat fordítása").
  • A kattintás után a megjelenő menüből ki kell választani a célnyelvet (esetünknek "Hungarian - Magyar"), majd "OK".
  • Ezután a Youtube (feltételezem a Google Translator segítségével) feliratozza nekünk a magyar fordítást.
  • Ahogy az egy gépi fordítástól elvárható, töredékes eredményt kapunk (ragozás és toldalékolás felejtős), viszont ha valaki kicsit sem ért angolul, a semminél talán tényleg több.

1. rész: A kínai építészet áttekintése
An outline of Chinese Architecture 中国建筑概说

1./1. A kínai építészet jellemvonásai
Characteristics of Chinese Architecture 中国建筑特征

1./2. A kínai építészet történeti felosztása
The historical division of Chinese Architecture 中国建筑历史分期

1./3. A kínai építészetben fellelhető tipológiák megvitatása
A discussion of the typologies in Chinese Architecture 中国建筑类型学讨论

 

2. rész: Általános bevezetés az ősi kínai építészeti gondolkodásba (A general introduction on the architectural thought in ancient China 中国古代建筑思想概说)

2./1. Az ősi várostervezési gondolkodás és két ellentétes álláspont
Ancient city planning thoughts and two opposing arguments
古代城市的规划思想与两种规划理念

2./2. Az ősi építészet alapelvei
Principles of ancient architecture 古代建筑原则

Az "erkölcs, a kényelem, a hadászat és az összhang", valamint "a népnek szentelt szerény helyek" fogalma. (Concepts of “morality, convenience, welfare and harmony” as well as “humbled palaces dedicated to the people”.)

2./3. Elgondolások az ősi építészetről
Ideas about ancient architecture 古代建筑思想

A yin és a yang, valamint a megfelelő forma és a pompa összhangja. (The harmony of Yin and Yang, proper form and magnificence.)

 

3. rész: Őskori, illetve Xia-, Shang- és Zhou-kori építészet (Architecture in Prehistory and the Xia, Shang and Zhou dynasty 史前及夏商周时期的中国建筑)

3./1. Korai civilizáció és építészeti alaktan
Early civilization and architectural morphology
早期文明和建筑形态

3./2. Xia- és Shang-kori építészet
Architecture in the Xia and Shang dynasty
夏商时期建筑

3./3. Zhou-kori építészet
Architecture in the Zhou dynasty
周代建筑

 

4. rész: Qin- és Han-kori építészet (Architecture in the Qin and Han dynasty 秦汉时期的中国建筑)

4./1. Civilizáció és városok a Qin- és a Han-korban
Civilization and cities of the Qin and Han dynasty
秦汉时期的中国文明与城市

4./2. A Qin- és a Han-dinasztia palotái
Palaces of the Qin and Han dynasty
秦汉时期的宫室

4./3. Lakóházak építészete, sírok és egyéb építészeti alkotások
Residential architecture, tombs and other types of architecture

住宅,墓葬与其它建筑类型

 

Folytatása megtekinthető ebben a bejegyzésben: A kínai építészet története – online kurzus (2. blokk)

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Cikksorozat a taoizmusról

Cikksorozat a taoizmusról

Cikksorozatunk a korábbi qigong táborainkban megtartott előadásainkat dolgozza fel és teszi elérhetővé egy szélesebb érdeklődői kör számára is.

Elsősorban azoknak a taoista ihletettségű módszereket (pl. qigong 氣功, taijiquan 太極拳 stb.) végző gyakorlóknak szánjuk, akik még nem rendelkeznek átfogó ismeretekkel a kínai kultúrkörről, valamint a taoizmus alapelveiről.

Tervezete, ami a munka előrehaladtával még változhat, a következő:

 

Bevezetés

1. A 'taoizmus' meghatározása

2. A taoizmus történetének (nagyon) vázlatos áttekintése

I. Az írás szerepe és jelentősége Kínában

1. Az írás szerepe és jelentősége a kínai kultúrkörben

2. A szövegolvasás és -elemzés szerepe a taoizmus tanulmányozásában

3. Uralkodó hozzáállás vs. javasolt hozzáállás

II. Mitől taoizmus a taoizmus?

1. Mi nem a taoizmus (negatív meghatározás)

2. Mitől taoizmus a taoizmus (pozitív meghatározás)

3. A taoizmus és más eszmerendszerek összehasonlítása

III. Taoista kozmogónia és kozmológia

1. A kozmikus taoista világkép

2. A kozmikus taoista alkímiai világkép rávetítése az emberi testre (benső alkímia)

3. A kozmikus taoista alkímiai világkép gyakorlati alkalmazása (benső alkímia)

 

Szerző: Horváth Gábor

Lektor: Dr. Drimál István

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/cikksorozat-taoizmusrol (2013. 10. 17.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

 

Latin és görög eredetű szavak magyarítása

Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Éppen René Guénontól olvasom A mennyiség uralma és az idők jelei (második javított kiadás: Debrecen, 2006, Kvintesszencia Kiadó) című művet. Mivel a fordító, Buji Ferenc nem magyarította a műben bőséggel előforduló latin és görög eredetű szavakat (ez nem kritika, csak ténymegállapítás), összeállítottam magamnak egy szószedetet a gyakran előforduló idegen szavakból és kifejezésekből. Talán másnak is hasznos lehet, ezért itt közzéteszem.

A meghatározások és a szószármaztatások a Magyar etimológiai szótárból származnak. A könnyebb áttekinthetőség miatt a címszavakat és magyarításaikat egymás alá szerkesztettem és a félkövér kiemelést máshogy használtam, mint a szótár. A szavakat a hasonló vagy éppen ellentétes jelentésük miatt összetartozó csoportok szerint rendeztem el.

Modern, archaikus, tradicionális

modern: ‘korszerű, az adott kor követelményeinek megfelelő’; ‘újszerű, divatos’.
modernizál: ‘korszerűsít’. – modernizáció: ‘korszerűsítés’. modernizmus: ‘újszerű elveket hirdető művészeti, főleg irodalmi irányzatok ‹19–20. század› összefoglaló neve’.
Nemzetközi szócsalád a középkori latin latin modernus (‘új, mostani’) nyomán; ez a modus (‘mérték, mód’) származéka a modo (‘imént, épp most’) határozói alakból, a hodie > hodiernus (‘ma > mai’) képzés mintájára.

archaikus: ‘régi, ősi, kezdeti’.
archaizmus: ‘régiesség’. – archaizál: ‘műalkotásban régies stílusjegyeket helyez el’.
A görög arkhaiosz (‘ősi’) szó latinos formájú származékai; arkhé a.m. ‘kezdet’.

tradíció: ‘hagyomány’.
tradicionális: ‘hagyományos’.
Nemzetközi szócsalád a latin traditio, traditionis (‘hagyomány’) nyomán, a tradere, traditum (‘átad’) igéből, a tra(ns)- (‘át’) és dare (‘ad’) elemek alapján.

Szakrális, profán

szakrális: ‘isteni, szent, a szentségekkel kapcsolatos’; ‘egyházi, kultikus jellegű’: szakrális tárgyak, szakrális hatalom.
szakramentum: ‘szentség ‹mint keresztelés, oltáriszentség, házasság stb.›’.
Egyházi szakszavak a latin sacer, sacra, sacrum (‘szent, istenségnek ajánlott’) tőből.

profán: ‘világi, nem vallási’: egyházi és profán zene; ‘közönséges’; ‘a vallási értékeket romboló, kegyeletsértő’.
profanál, profanizál: ‘megszentségtelenít’; ‘‹szent dolgot, nemes eszmét› méltatlan célra használ’.
profanáció: ‘kegyeletsértés, szent ügy megcsúfolása, lejáratása’.

A latin profanus (‘fel nem szentelt, ‹istentiszteletbe, kultuszba› be nem avatott’) és profanare (‘meggyaláz’) szavak nyomán, a pro- (‘előtt’) és fanum (‘szentély’) elemekből; utóbbi a fas (‘isteni törvény’) származéka. A profán tehát ‘a szentélyen kívül álló’, a hely szentségében nem részesülő. A profán a  német profan átvétele.

Princípium, esszencia, szubsztancia, matéria

princípium: ‘alapelv, vezérelv’; ‘‹a filozófiában› alap-ok, ős-ok, vég-ok’.
Latin szó, a.m. ‘kezdet, alap-ok’, a princeps, principis (‘első, élen álló’) melléknév nyomán.

principális, principiális: ‘hivatali főnök ‹főleg ügyvédi irodában›’.
principátus: ‘vezető szerep’; ‘‹az ókori Rómában› a korai császárság, az Augustus által létrehozott államforma, amely egy ideig még őrizte a köztársasági intézményeket’; ‘fejedelemség’.

Nemzetközi szócsalád a latin princeps, principis (‘elöljáró, első tisztségviselő’) nyomán, amely a primus (‘első’) és capere (‘fog, vesz’) elemek révén ‘az első helyet elfoglaló’ jelentésű.

esszencia: ‘lényeg, valaminek a veleje’.
esszenciális: ‘lényeges, lényegi’.
Filozófiai szakszó a latin essentia (‘lényeg, létezés’) nyomán. Ez a szó a késői, főleg az egyházi latinban született meg mint Krisztus isteni és/vagy emberi lényegének szakterminusa. Voltaképp erőszakolt képzésen alapszik, az essens, essentis ugyanis úgy hat, mintha az esse (‘van, létezik’) folyamatos melléknévi igeneve volna, holott az valójában ens, entis.

szubsztancia: ‘minden létező legbensőbb lényege’.
szubsztanciális: ‘lényegi, lényeges, alap-’.
Latin bölcseleti szakszó (substantia), tkp. ‘lényeg, minőség, létezés’, a substare (‘létezik’) ige folyamatos melléknévi igenévi substans, substantis alakjából, a sub- (‘alatt, mellett’) és stare (‘áll’) elemekből.

matéria, materia: ‘anyag’.
materiális: ‘anyagi, az anyaghoz kötődő, kézzelfogható’; ‘anyagi, pénzbeli’.

materialista: ‘anyagelvű ember, a materializmus híve’; ‘‹melléknévként› a materializmussal kapcsolatos’; ‘anyagias (ember)’.
materializmus: ‘anyagelvűség, az a bölcseleti nézet, hogy az anyag, a lét elsődleges a tudathoz képest’; ‘anyagiasság’.
materializálódik: ‘megtestesül, anyagi erővé válik’; ‘‹spiritiszta elképzelés szerint a szellem› anyaggá válik’.

Nemzetközi szócsalád a latin materia (‘anyag’) nyomán, amely a mater (‘anya’) származéka, ama szemlélet alapján, hogy az anyag mindennek a szülőanyja; ennek jegyében alkották meg a nyelvújítás korában a magyar anyag szót is.

Aktuális, virtuális

aktuális: ‘időszerű, soron lévő, éppen megoldásra váró; alkalomszerű; sürgős, szükséges, esedékes’; ‘‹régebben› valóságos, tényleges’.
aktualitás: ‘időszerűség, esedékesség’.
aktualizál: ‘a jelenre, a jelen helyzetre vonatkoztat’

Nemzetközi szócsalád a latin actualis (‘tényleges, működő’) melléknévből. Ennek alapja az actus (‘cselekedet’) az agere, actum (‘cselekszik, végbevisz’) igéből. A szó ‘tényleges’ jelentése az eredeti, és a legtöbb nyelvben így használatos (angol actual, francia actuel stb.). A ma eleven jelentéskör német hatásra alakult ki nyelvünkben.

Szerkesztői megjegyzés: a műben, bölcseleti témája miatt, természetesen a ’valóságos, tényleges’ jelentésben szerepel.

virtuális: ‘lehetőségként ‹valamiben› benne rejlő’; ‘lappangó’; ‘látszólagos, nem való’: virtuális kép (lencsében, tükörben).
A francia virtuel (‘erőkifejtésre képes, de nem működésben lévő’) átvétele német közvetítéssel, a szóvéget latinosítva. Forrása a latin virtus.

virtus: ‘bátorság, hősiesség’; ‘a bátorság és férfiasság fitogtatása, a veszélyt lebecsülő vakmerőség’: virtuskodik;
‘‹régebben› erény’: Látja a Virtust letapodva nyögni, / Látja a Bűnnek koronás hatalmát (Berzsenyi).
Latin szó, a.m. ‘férfiasság, bátorság, erény’, a vir (‘férfi’) képzett származéka.

Korrespondencia, analógia, korreláció

korrespondencia: ‘összeköttetés, kapcsolat, megfelelés’, ‘‹régebben› levelezés’.
Nemzetközi szó a latin correspondentia nyomán, az itt kölcsönösséget jelző con- és a respondere (‘felel’) elemekből, tehát ‘felelgetés’. Lásd még responsorium.

analógia: 'hasonlóság, részleges egyezés, párhuzamosság két dolog között'.
Görög tudományos szakszó (tkp.’ viszony, arány, megfelelés’) az ana- (‘fel, át’) és logosz (‘tanulmány’) elemekből, legó (‘beszél’).

korreláció: ‘kölcsönös megfelelés, összefüggés ‹két vagy több dolog között›’.
korrelatív: ‘egymással összefüggő, egymásnak megfelelő, kölcsönös’.
Latin tudományos szakszavak a con- (‘együtt’) és relatio (‘jelentéstétel, megfelelés, viszony’) elemekből.

Transzcendens, immanens

transzcendens: ‘érzékfölötti, a tapasztalatokon túli’.
Bölcseleti szakszó, a latin transcendere (‘áthág, meghalad’) ige folyamatos melléknévi igeneve a trans- (‘át’) és scandere (‘hág, emelkedik’) elemekből.

immanens: ‘benne rejlő, természetéből következő’, ‘a tapasztalati világon túl nem mutató’.
immanencia: ‘az érzéki tapasztalat számára hozzáférhető jelenségek összessége, a transzcendencia ellentéte’.
Bölcseleti szakszó a latin immanens, tkp. in-manens (‘benne maradó’) nyomán, in- (‘benne, belül’) és manere (‘marad’).

Kvantitás (kvantitatív, kvantifikál) vs. kvalitás (kvalitatív, kvalifikál)

kvantitás: latin, valamilyen jelenségnek mennyiségi jellegű meghatározottsága és mérhető volta
kvantitatív: latin, mennyiségi
kvantifikáció: latin, minőségnek, folyamatnak, értéknek mennyiségi mutatókkal való jellemzése, leírása

E három szócikk nem szerepel az etimológiai szótárban; a meghatározások forrása Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Akadémia Kiadó, Budapest, 1994), nevezett szócikkek.

kvalitás: ‘minőség’, ‘‹szellemi› képesség’: nagyszerű kvalitásai vannak.
kvalitatív: ‘minőségi’: kvalitatív elemzés.
Nemzetközi szócsalád a latin qualitas, qualitatis (‘milyenség, minőség, tulajdonság’) nyomán, a qualis (‘milyen’) kérdő, illetve vonatkozó névmásból.

kvalifikál: ‘képesít’, ‘minősít’: kvalifikálhatatlan kifejezéseket használt. – kvalifikáció: ‘képesítés, képzettség’.
Nemzetközi szó a késői latin qualificare (‘valamilyenné tesz, minőséget, képzést ad’) nyomán: qualis (‘milyen’) és facere (‘csinál’).

Doktrina, teória (teoretikus), praxis (praktikus), diszciplína (diszciplináris), terminus (terminológia), fundamentum (fundamentális)

doktrina: ‘tan, tanítás, elmélet’.
Nemzetközi szócsalád a latin doctrina (‘tanítás, tan, tudás’) alapján, amely a docere, doctum (‘tanít’) származéka.

teória: ‘elmélet’.
teoretikus: ‘elméleti szakember ‹valamilyen témában›’, ‘‹melléknévként› elméleti’, ‘elvont, nem gyakorlati’.
A görög theória (‘megszemlélés, elmélkedés, elmélet’) és theórétikosz (‘szemlélődő, elmélkedő’) szavak átvétele latin közvetítéssel, forrásuk a theóreó (‘megfigyel, megvizsgál’) ige.

praxis: ‘gyakorlat, valóság, való élet’: más a teória és más a praxis, ‘gyakorlati tevékenység’, ‘orvos vagy ügyvéd hivatásszerű működése’: ilyen esettel nem találkoztam a praxisomban.
Nemzetközi szócsalád a görög praxisz (‘működés, üzleti tevékenység’) nyomán, a prasszó, tkp. prak-szó (‘cselekszik’) igéből.

diszciplína: ‘fegyelem’, ‘tudományág, tanszak’.
Nemzetközi szó a latin disciplina (‘oktatás, tudomány, fegyelem, rend’) nyomán. Ez a discipulus (‘tanítvány’) továbbképzett alakja, mindkettő forrása a discere (‘tanul’) ige. A tanulás és a fegyelem az iskolai munka világában kapcsolódik össze.

terminus: ‘határidő, határpont’, szakszó, műszó.
terminológia: ‘szakszókincs’.
terminátor: ‘árnyékhatár a Nap által megvilágított Holdon vagy más égitesten’. - ez nem tartozik a műhöz, csak érdekességképpen
Tudományos szakszócsalád a latin terminus (‘határkő, határ, korlát’), illetve terminare, terminatum (‘határol’) szavak nyomán, végső forrásuk a görög terma (‘határ, vég’).

fundamentum: ‘alapzat, alap’.
fundamentális: ‘sarkalatos, alap-’.
Nemzetközi szócsalád a latin fundamentum (‘alap’) szóból, amely a fundare (‘alapoz’) ige származéka, végső forrása fundus (‘fenék, alap’).

Univerzum (univerzális), kozmosz (kozmikus), speciális

univerzum: ‘mindenség, világegyetem’.
univerzális: ‘egyetemes, mindent átfogó’, ‘sokféle munkára alkalmas’: univerzális konyharobot.
univerzáliák: ‘a legáltalánosabb fogalmak ‹a filozófiában›’.
Nemzetközi szócsalád a latin universus (‘együttes, egész, összes’) nyomán, tkp. ‘egybe, egyfelé fordított’ az unus (‘egy’) és versus (‘fordult’) elemek alapján, utóbbi a vertere, versum (‘fordít’) igéből.

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre, a világűrre vonatkozó’.
kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’: kozmogóniai mítoszok, ‘az égitestek keletkezésével foglalkozó tudományág’.
kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’.
Az előtag eredetére nézve lásd kozmosz. Az utótagok eredete sorra: görög gonosz (‘származás, eredet’), logosz (‘vélemény, tanulmány’).

kozmosz: ‘világmindenség’, ‘világűr’.
kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’: kozmikus katasztrófa, ‘a világűrrel kapcsolatos’: kozmikus por, kozmikus sugárzás, kozmikus sebesség.
Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

speciális: ‘különleges, sajátos’.
specialitás: ‘különlegesség’, ‘érdekesség, nevezetesség’.
specializál: ‘szakosít, sajátos szakterületekre tagol, alkalmaz’.
specializáció: ‘szakosodás’, ‘munkamegosztás’.
Nemzetközi szócsalád a latin specialis (‘egy bizonyos fajtához tartozó, sajátos, különleges’) nyomán, a species (‘alak, külszín, faj, nem’) tőből, amely a specere (‘néz’) ige származéka.

Pólus (poláris), fázis, ciklus (ciklikus), periódus (periodikus), tendál (tendencia)

pólus: ‘(földrajzi, mágneses) sark’.
poláris: ‘sarki’: poláris fény, ‘szöges, végletes ‹ellentét›’.
polaritás: ‘‹mágneses› sarkosság’, ‘ellentét, feszültség’.
Tudományos szakszócsalád a latin polus (‘a földtengely sarkpontja’), illetve előzmény, a görög polosz (‘tengely, tengelypont’) nyomán, ez a peleó (‘mozog’) ige származéka.

fázis: ‘egy (kör)folyamat valamelyik szakasza’: a fejlődés fázisai, a hold fázisai.
Tudományos szakszó a latin phasis (‘égitestek fényváltozásainak egy szakasza’) alapján, ez az azonos értelmű görög phaszisz átvétele, forrása a phainó (‘látszik, megjelenik’) ige.

ciklus: ‘szabályosan visszatérő időszak’, ‘szabályos időközönként ismétlődő események egységnyi szakasza’: női ciklus, ‘egy köteten belül szorosabban összetartozó versek vagy elbeszélések csoportja’: versciklus, novellaciklus, ‘azonos témakörű előadássorozat’: Beethoven-ciklus a Zeneakadémián.
ciklikus: ‘körfolyamatszerű, visszatérő egységekből álló’.
Nemzetközi szó a latin cyclus nyomán, amely a görög küklosz (‘kör’) mgfelelője.

periódus: ‘(visszatérő) szakasz, időköz’, ‘szabályosan ismétlődő jelenségek egy szakasza’: váltóáram periódusa, ‘‹régebben› körmondat’.
periodikus: ‘a szabályos visszatérésen, ismétlődésen alapuló’: periodikus rendszer.
periodizál: ‘korszakol, korszakokra bont’.
Nemzetközi szócsalás a latin periodus, illetve előzménye, a görög periodosz (‘körfordulat, szakasz’) nyomán, a peri- (‘körül’) és hodosz (‘út’) elemekből.

tendál: ‘irányul, törekszik ‹valamerre›’.
tendencia: ‘irány, irányzat, irányulás’, ‘jelenség, esemény kibontakozásának iránya’, ‘elfogultság, részrehajlás, rosszhiszemű beállítás’: ebben tendenciát gyanítok.
tendenciózus: ‘célzatos, irányzatos, elfogult, rosszhiszeműen ferdítő’: tendenciózus kijelentések.
Nemzetközi szócsalád a latin tendere (‘feszít, törekszik, igyekszik, céloz’) igéből, illetve folyamatos melléknévi igenévi tendens, tendentis alakjából.

Centrum (centrális), periféria (periférikus), invertál (inverz)

centrum: ‘kör középpontja’, ‘központ, középső hely’.
centrális: ‘központi’.
centralizál: ‘központosít, összpontosít’.
Latin szó, forrása a görög kentron (‘ösztöke, dárdahegy, tövis, körző hegye’, ebből ‘a kör középpontja’).

periféria: ‘külső rész, szél’: perifériás látás.
periferiális, periferikus: ‘külső, szélső, a központtól távol eső’, ‘mellékes’.
Nemzetközi szócsalád a latin periferia, illetve előzménye, a görög periphereia (‘kör kerülete’) nyomán, a görög peri- (‘körül, körbe’) és pheró (‘visz’) elemekből.

invertál: ‘megfordít, átfordít’.
inverz: ‘megfordított’: inverz műveletek, inverz függvény.
Tudományos szakszócsalád a latin invertere, inversum (‘megfordít’) nyomán, az itt nyomósító szerepű in- előtagból és a vertere (‘fordít’) igéből.

Reláció (relatív), abszolút

reláció: ‘kapcsolat, viszonylat, összefüggés, vonatkozás’.
relacionizmus: ‘a világot logikai viszonylatok összességének tartó bölcseleti felfogás’.
relatív: ‘viszonylagos, máshoz viszonyított, feltételes’: relatív többség, relatív hallás.
relatíve: ‘aránylag, viszonylag’.
relativitás: ‘viszonylagosság’, ‘kölcsönös függés’.
relativizmus: ‘az emberi megismerés viszonylagosságát, tudatunktól függő jellegét hirdető ismeretelméleti felfogás’.
Tudományos szakszócsalád a latin relatio (tkp. ‘jelentéstétel’) nyomán, amely a referre, relatum (‘hírül hoz, jelentést tesz, viszonoz, összehasonlít’) igéből való, a re- (‘vissza’) és ferre (‘hoz’) elemek alapján. A relatív az azonos német alak átvétele.

abszolút: ‘feltétlen, korlátlan, mindentől független, máshoz nem viszonyított’: abszolút nulla fok, abszolút szám, abszolút többség, abszolút hallás, ‘tökéletes, teljes’: ez abszolút képtelenség.
abszolúte, ‘tökéletesen, feltétlenül’.
Nemzetközi szócsalád a latin absolutus (‘felmentett, teljes, föltétlen’) nyomán, az absolvere, absolutum, azaz ‘elold, felold, felment, felszabadít’ igéből (ab- ‘el’ és solvere ‘old’).

Mentális, intellektus (intellektuális), spiritusz (spirituális)

mentális: értelmi, észbeli’.
mentalitás: ‘gondolkodásmód, felfogásmód, lelki alkat’.
Nemzetközi szócsalád a latin mentalis (‘észbeli, érzületi’) nyomán, a mens, mentis (‘értelem, gondolat, lelkület’) szóból.

intelligens: ‘értelmes, művelt’.
intelligencia: ‘értelmi felfogóképesség, ítélőképesség’, ‘értelmiség’: a vidéki intelligencia.
intellektus: ‘értelem, ész, felfogóképesség’.
intellektuális: ‘értelmi, észbeli, szellemi’.
Nemzetközi szócsalád a latin intelligere, intellectum (‘megért’) nyomán, az inter (‘közé, együvé’) és legere (‘szed, gyűjt’) elemekből.

spititusz:‘borszesz, denaturált szesz’, ‘szellem, elmésség’.
A latin spiritus vini, azaz ‘alkohol’, tkp. ‘a bor lelke’ kifejezés önállósult első tagja. A spiritus tkp. ‘lehelet, pára, lélek’, a spirare (‘fúj, lélegzik, lehel’) ige származéka.

spirituális: ‘lelki, szellemi’, ‘testetlen’, ‘lelki ‹vallásos értelemben›’.
Latin szó (spiritualis), a spiritus származéka. Főnévi értelmét a pater spiritualis (‘lelki atya’) kifejezésből önállósodva nyerte.

Habitus, karakter

habitus: ‘lelkialkat, érzület’, ‘alkat, külső megjelenés’.
Latin szó (‘magatartás, külső megjelenés’), a habere, habitum (‘bír valamivel, visel, tart’) igéből.

karakter: ‘jellem’, ‘jelleg’: a táj délszaki karaktere.
karakterizál: ‘jellemez’.
karakterisztikus: ‘jellegzetes, jellemző’.
karakterológia: ‘a jellemekkel, jellemtípusokkal foglalkozó lélektani tudományág’.
Nemzetközi szócsalád a latin character (‘bélyeg, sajátság’) nyomán, ez a görög kharaktér (‘véső, véset, bélyeg, jelleg, jellemvonás’) átvétele, forrása a kharasszó, tkp. kharak-szó (‘bevés’) ige.

Pozitív vs. negatív

pozitív: ‘valóságos, tényleges’, ‘jó, értékes, előrevivő’, ‘állító, igenlő’, ‘nullánál nagyobb ‹szám›’, ‘elektronhiány következtében létrejött ‹elektromos sarok›’, ‘a sötét és világos árnyalatait helyesen mutató ‹film, fénykép›’, ‘a kórtüneteket megerősítő ‹lelet›’.
pozitívum: ‘előnyös, értékes tulajdonság’.
Nemzetközi szócsalád a késői latin positivus (‘tevőleges, tényleges’) nyomán, amely a ponere, positum (‘tesz, helyez, állít’) származéka.

negatív: ‘a nullánál kisebb’: negatív szám, ‘az elektronokat taszító’: negatív pólus, ‘a feltételezett vagy keresett tünetet, betegséget nem jelző’: negatív lelet, ‘a sötét-világos árnyalatokat fordítva mutató’: fotónegatív, ‘hátrányos, rossz, káros’: negatív jellemvonás, ‘tagadó, nemleges’: negatív válasz, reakció, ‘ellenszenves jellemű’: negatív hős, ‘‹főnévként› fotónegatív’.
negatíve: ‘kedvezőtlenül, elutasítólag’.
negatívum: ‘fogyatékosság’, ‘előnyös tulajdonságok hiánya’.
Nemzetközi szócsalád a késői latin negativus (‘tagadó, nemet mondó’) nyomán, ez a negare, negatus (‘nemet mond, elutasít, tagad’) igéből való, amelynek neg- eleme ősi tagadószó, a nec alakváltozata. A negatív német kölcsönzés, a negative latin határozói alak.

 

És még sokáig tudnám folytatni, de talán már a kedves Olvasó is érti/érzi, hogy miért fontos és hasznos, ha anyanyelvünkön is nevükön tudjuk nevezni a "dolgokat". Ezért kérem kattintson át az alábbi linkre és mentse el a kedvencek közé, majd amikor idegen eredetű szóval találkozik, ne röstellje megnézni annak eredetét, és lehetséges magyarításait:

http://www.szokincshalo.hu/szotar

 

Házi feladat:

kritika, aspektus, definíció (definiál), redukció (redukál), logika (logikus), intuíció (intuitív), konzekvencia (konzekvens), restauráció (restaurál), anticipáció (anticipál), algebra, geometria, aritmetika, matematika, akadémikus, szimbólum (szimbolizmus, szimbolikus), realitás, illúzió, grafikus, numerikus, alfabetikus, paródia, karikatúra, meditáció (meditál), individuum (individuális), spekuláció (spekulál), multiplicitás, analitikus (analizál), szintetikus (szintetizál)

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/latin-es-gorog-eredetu-szavak-magyaritasa (2013. 10. 16.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Az ’alkémia’ szó eredetéről

A cikk pdf formátumban is letölthető innen.

Az ’alkémia’ szó eredetéről

Az ’alkémia’ szó az arab nyelvből ered az al- előtaggal. Annak fogunk utánajárni, mit jelent a kifejezésből a ’kémia’ rész. A görög nyelvben két alakban használták a művészet elnevezését: chemeia (ejtsd: khémeja) és chymia (e: khümeja).

A két szó csak alkémiai szövegekben fordul elő, a nem alkémiai szövegkörnyezetben pedig nem egyértelmű, mit jelentenek, ezért nem tudjuk megállapítani, melyik a szó korábbi alakja.

1. A szó görög eredeztetése

Chymia

A szótő a cheo (kheó), 'önt', 'ömlik' igéből származik. Ebből ered a chyma (khüma), 'kiöntés', 'folyadék' szó. Ptolemaiosnál (Kr. u. II. századi természettudós) a chyma a négy testnedvet jelenti (száraz, nedves, hideg, meleg). A III. században már az 'öntvény', '(arany)rúd' jelentésben használják. A szót tehát öntött, olvasztott fémtermékekre alkalmazták, ami igen erős érv amellett, hogy ez az alapja az ’alkémiának’.

A chymia így azt jelenti, hogy 'fémek öntése', 'illetve átalakítása'. Maga a chymia főnév a fémöntő (chymeutikos, khümeutikosz) tevékenységre utal, ám ez az alak csak a Kr. u. IV. századi alkémistánál, Zosimosnál fordul elő először.

Az irodalmi görögben az alábbi szavakat találjuk, amelyek kapcsolatban állnak a chymiával. Homeros, Hesiodos (Kr. e. IX. és VII. sz.): choanos: 'olvasztóedény', 'öntőedény' – mindkét szó a cheo ('önt') ige származéka, vagyis ez az ige a bányászok és a fémöntők szaknyelvében gyökerezik.

Platon (Kr. e. IV. sz.) használja a metalleuo igét, ami azt jelenti, hogy 'bányászni', de csak a Kr. u. II. századtól használják a metallon főnevet 'ásvány' jelentésben. Az ugyanebből a szótőből képzett metalloiósis jelenti a 'fémöntés átalakító folyamatát', de nem tudjuk, mikor jelent meg ebben a jelentésében a szó.

Később a szót úgy etimologizálták, mintha azt jelentené ’valami mássá változás’, mert a metallon főnevet a met’ allón görög kifejezésből vezették le; a meta prepozíció jelentése ’valami után’, az allón a ’más(ik)’ névmás többes szám birtokos esete.

2. A szó egyiptomi eredeztetése

A görög eredetű szó tehát khümeia, üpszilonnal (ü-betűvel), míg a szónak az alkémiára speciálisan használt alakja chémeia étával (é-betűvel). Hogyan jött létre ez az alak?

Chem

Az egyiptomi nyelvben azt jelenti, hogy 'fekete'. A hieroglif jegy egy faszén rakásból és egy krokodil farkából vagy halpikkelyből áll. A kopt nyelvben (az egyiptomi nyelv későbbi fejleménye) khime volt a kiejtése. A chemia görög főnévképzővel (-ia) magát Egyiptomot jelenti, mert a Nílus iszapjára, termékeny, fekete földjére utal.

Az ősi gondolkodás a hangzásból fakadó hasonlóságokat hajlamos volt annak venni, hogy valami mélyen rejlő, lényegi kapcsolatot fejez ki. A görög költői és festészeti nyelvben a fekete és az arany közé szimbolikus egyenlőséget tettek: Apollon szobrának haját nem aranyból készítették, hanem fekete volt.

A Koré Kosmou (A kozmosz/világrend lánya) című hermetikus iratban (Kr. e. V. sz.) Kamephis, a jó isten átadja Isis istenanyának a Tökéletes Fekete (Teleion Melas) ajándékát, amely egyszerre kinyilatkoztatás és mágikus rítus.

Az alkémiának mint Fekete Művészetnek vagy Fekete Rituálénak azonban semmi köze a "sátánizmushoz" vagy ellenerőkkel dolgozó valamiféle korabeli fekete mágiához, hanem Egyiptom fekete földjéhez kapcsolódik, ugyanis Isis Egyiptom istennője volt. A Koré Kosmou tehát azt mondja isteni nyelvezeten, hogy Egyiptomból ered mindenféle mágia, speciálisan itt az alkémia.

A görög alkémisták azért azonosították a chymiát a chémeiával, hogy nyomatékot adjanak a művészet egyiptomi eredetének a zsidó eredeztetéssel szemben. A zsidók és az egyiptomiak közötti hermetikus és gnósztikus szempontú versengést igazolja több szöveg is.

A projekciót például egyiptomi technikaként tartják számon az ókori írók. Mária, a zsidó alkémista (kb. Kr. e. II. sz.) azonban azt állítja, hogy az alkémia Ábrahám utódainak a monopóliuma, ugyanakkor Zosimos azt állítja, hogy a zsidók csalással szerezték meg a titkos művészetről birtokolt tudásukat.

Ehhez hasonló nemzetek közötti versengést találunk az alkémia tekintetében a perzsák, a föníciaiak és az egyiptomiak között. Az egyik antik érvelés szerint a perzsák a tűz és a fény fensőbbségét hirdették, ezért az alkémia központi tanítása, a tűz (a hevítés) alkalmazása tőlük eredne.

Még egy lehetséges egyiptomi szótő: ’megvalósítás’.

Kmj.t'

A chemeia másik lehetséges egyiptomi eredete, a Kr. e. 2000 óta datált kmj.t', amit Zosimos – tévesen – kapcsolatba hozott a chemeu szóval, amit a chymeutesszel (’fémöntő’, ’kémikus’) azonosított. A szó töve a km ige, ami azt jelenti, hogy ’befejez, lezár, végrehajt(ja a balzsamok előkészítését), befejezi a fém megművelését’.

A szó alkémista összefüggésben azt jelenti, hogy kiteljesíteni és megvalósítani azt, amit az istenek már eleve bele rejtettek lehetőségszerűen az emberi cselekedetekbe és anyagi tárgyakba megteremtésükkor.

A km így az alkémia lényegi jelentését fejezi ki: az ember megismétli a világ teremtésének isteni tettét. (Ugyanúgy, ahogy a kínai alkémisták visszaforgatják a teremtés folyamatát. Lásd az 1. táblázatot itt.)

Az alkémista kiszámolja, kidolgozza, megismétli és így megvalósítja azt a tervet, amit a teremtő istenek kezdettől fogva elrejtettek a dolgokba. Az alkémia ugyanakkor azt a segítő iránymutatást is föltárja az anyagi világ ismerete alapján, ami szükséges annak meghaladásához.

Ugyanakkor a km (’megvalósít’) és a km (’fekete’), illetve az ez utóbbiból származó kopt chémi nem zárja ki egymást: az alkémiára alkalmazott „Tökéletes Fekete” kifejezés e két egyiptomi szó görög fordításából állt elő.

Km = fekete (melas), km = megvalósulás (teleion). A „fekete” egyben megkülönbözteti az Egyiptomból (azaz arról a földről, ahol a Nílus áradása után termékeny fekete talaj marad vissza) származó művészetet az egyéb eredetű mágiáktól.

Az már mágiatörténeti adalék, hogy a középkorban az alkémia művelését tiltották, s ekkor „fekete művészetként” szembeállították az engedélyezett „fehér (zsidó) művészettel”, azaz a bibliai egyistenhittel.

Vissza a görögökhöz!

Chemeia mint ’nedv’

Alighogy meghatároztuk, hogy a chemeia eddig elemzett jelentése Zosimos idején (Kr. u. IV. sz.) a görök metallurgiai (fémművelési) és az egyiptomiak vallási terminusainak ötvözéséből állt elő, máris találunk egy másik jelöltet az alkémia eredeti alapjára.

Chymos

Ne feledjük: nem tudjuk, hogy a chemeia vagy a chymia volt-e a művészetre használt korai terminus. Ha a chymia, akkor meg kell vizsgálnunk a chymos szót, ami azt jelenti, hogy ’növényi nedv’, és ugyancsak a cheó, ’önt’ ige származéka.

A chymost mindenféle növényi, illetve állati eredetű nedvre alkalmazták, később általában a nedvekre, és rokonságban áll a chylosszal, ami ’ízt’ jelent. [Lásd az alkémia indiai elnevezését: rasayana (raszajána), ’a higany módszere’, ahol a rasa ’ízt’ is jelenthet.] A chymos tehát kapcsolatban áll az emésztőnedvekkel, mint ahogy a test négy elemét alkotó négy nedvet is jelenti, így a fémművelés és az emésztési folyamatok közötti összefüggésre bukkanunk.

Ez nem annyira meglepő, ha emlékezünk arra, hogy az alkémiában a főzési, a (meg)emészt(őd)ési és rothadási/rothasztási folyamatok, valamint az étkezéssel és böjtöléssel kapcsolatos szabályok nagy szerepet játszottak. Az alkémia korai fázisában és elnevezésében a kémiai tevékenységeket a folyékony anyagok öntésére használt cheó ige származéka fejezhette ki.

A mágiában használt és az emésztésben részt vevő folyadékok, illetve az ezen nedveket létrehozó folyamatok jelentéskörével látszólag eltávolodunk a fémöntés, fémművelés területétől. De csak látszólag. A perzsa költő, Firdausi (Kr. u. X. sz.) azt írja, hogy a Kimiya nevű gyógynövény kelti életre a halottakat, és az arab-hindu világban számos történet maradt fönn olyan növényekről, amelyek a közönséges fémeket arannyá változtatják.

A föltámadást és az átalakítást okozó növény/növényi nedv témája közvetlen kapcsolatban áll az élet vizének népmesei és mitikus témájával (lásd a Gilgames-eposzt, melyben Gilgames halhatatlansága utolsó lehetőségét egy fűféle elvesztésével játssza el – pontosabban egy kígyó rabolja el tőle).

A görög átalakítási, illetve föltámadási rítusokban, valamint mítoszokban a minószi kortól (Kr. e. III. évezred közepe) fogva a mák és a gránátalma játssza a fő szerepet. A Földanya terményeként születéspróbák és beavatások során alkalmazták őket. Prometheus a Mákföld (Mecone) nevű helyen csapta be az isteneket.

Az ókori Mediterráneumban a mák és az abból készült ópium fontos kereskedelmi termék volt, de temetési szertartásokkor, illetve mikor áldoztak a halottnak, ópiumot égettek. Több város szerencséjét oltalmazó istennőként ábrázolták lefelé fordított tisztító faággal vagy bőségszaruból – valószínűleg – ópiumot öntve egy oltárra.

(Megjegyzendő, hogy Dicaiosyne (Dikajoszüné), azaz Justitia kezében az igazságot mérő mérleg, azazhogy annak serpenyői – a fair üzlet védő istennőjeként –, eredetileg az említett bőségszaru lehetett.)

A mák-áldozat és a sírokon található oltárok között összefüggés található: az ópium elfogyasztása az áldozó/gyászoló részéről segítette a halott utazását a túlvilágon, mert transzállapotba juttatta az előbbit, ahol az istenekkel kapcsolatba léphetett.

Az élet-halál rítusainak beavatásai során az említett növényi anyag átalakította elfogyasztója állapotát. Vázaábrázolásokat ismerünk, ahol a sírból mák nő, ami a halott növényi formában történő megjelenítése, illetve szellemlénnyé való átmenetelének egy fokozata.

Vizsgáljuk meg a gránátalma mitikus jelentőségét. A gyümölcs élénkvörös színű nedve miatt a vér, a menstruációs vér, s ezen keresztül a születés, illetve az újjászületés, végeredményben a halhatatlanság szimbóluma.

A Balkánon és Kínában is vérfrissítő hatásúnak tartották. A görögök valószínűleg prometheionnak nevezték (de nem biztos, hogy a gránátalmát értették a szón), mert Prometheus (Prométheusz) kiömlő véres gennyéből fakadt.

Medeia (Médeja) a gyümölcs nedve segítségével tette Iasont (Jászón) legyőzhetetlenné és halhatatlan erejűvé. Prometheus azokban a beavatásokban játszott szerepet, amelyeknek közük volt a tüzet alkalmazó olyan mesterségekhez, mint a fémmegmunkálás és a fazekasság.

A prometheiont megtaláljuk a kabírok titkos rítusaiban is (kabíroknak nevezik a misztérium papjait). A rítus során két szereplő, a corybantesek (korübantész) azt játsszák el, hogy megölik testvériségük egy harmadik tagját, akit aztán eltemetnek egy hegyben, ahol a teste vassá válik.

A mítosz, illetve az azt eljátszó rítus a vas születésének történetét meséli el, tehát szoros kapcsolatban áll a kovácsok mesterségével. A rítus bemutatása előtt nem ehetnek zellert, mert úgy hitték, hogy az társaságuk megölt fivérének véréből hajt ki. (A Thesmophoriát – egy másik görög rítust – ünneplő nők körében ugyanez a szokás tartja a gránátalmával kapcsolatban.)

A zeller tehát újjászületést és így halhatatlanságot nyújtó növény. A zeller szinonimája a vaginának, vagyis a Földanya nemi szervének, tehát a belőle újjászülető testvérnek. Az Osiris, az egyiptomi meghaló és újjászülető isten halálára és feldarabolására emlékeztető másik kabír rítusban Dinoysos (Dionüszosz) péniszét elhelyezik egy ládában tiszteletük tárgyaként.

Összefoglalva: azt látjuk, hogy a kovács-rítusok összefonódnak a nemi erővel, illetve annak elrejtésével, a beavatási halállal, illetve a halhatatlanságra újjászületéssel – együtt találjuk itt korai mitikus-rituális formában az alkémia összes fő vonását.

A későbbi filozofikus értelmezés az alábbiak szerint azonosította a kabír istenháromságot (a rítus három szereplőjét): Axiocersos = Nap (Apollon), Axiocersa = Hold, Axieros = Hermes, a Napot és a Holdat egyesítő alkémiai Hermes.

A késői értelmezők megneveznek még egy negyedik szereplőt, Casmilost (Kaszmilosz), a hermetikus esszencia (lásd följebb: rasa, íz, lényeg) megszemélyesítőjét. A Nap a tüzes, a Hold a vizes erőket képviseli ebben az alkémiai értelmezésben, melyek egysége Hermes, azaz a higany, s a higany lényege (Casmilos) így a tűz és a víz összhangja.

A menta és a gránátalma szerepe az eleusziszi beavatásokban

Az eleusziszi misztériumokban (beavatásokban) egy cyceonnak (kükeón) nevezett ital alkotta a gyógyírt (pharmacon, farmakon), amit a beavatandónak kilenc napos böjtölés után kellett meginnia. (Figyeljünk föl az emésztéssel, illetve annak fölfüggesztésével kapcsolatban az alkémia korai, mitikus formában való megjelenésére.)

A cyceon pörkölt árpadara, víz és menta (chléron, khlérón) keveréke, amely egyfajta sörré erjedt. A mentha pulegium (a növény fő összetevője) nagyobb mennyiségben öntudatvesztést, önkívületet és görcsöket okoz, ami a hosszabb böjt és a beavatási előkészületek fölfokozott idegállapotával együtt érzékennyé tette a novíciust a mítosz átélésére, melynek során az eseményeket isteni kinyilatkoztatásként tapasztalta.

A mentát igen széles körben használták orvosi célból: szomjoltó, ájulás, fejfájás, köhögés, bélgörcs, veseproblémák, gyomorrontás, láz, idegbajok, májproblémák, a méh rendellenességei, vetélés, állatok mérgei ellen alkalmazták.

A rómaiak csodaszernek tartották, olyan elixírnek, amely megvédi a testet a betegségek ellen, ezért játszhatott oly fontos szerepet az anyaistennő beavatási szertartásaiban. A Nagy Anya szent növénye volt, ami abból is kitűnik, hogy a ’mentára’ használt görög szó (glechon, glékhón) a női nemi szervet is jelentette.

A gránátalma kapcsolatban áll Demeterrel és lányával Persephonéval (Démétér, Perszefoné). A görög mítoszban Hades (Hádész) az alvilág istene (még inkább Zeusnak a föld alatti területeket uraló arculata) elrabolja Demeter lányát. Az anya szomorúságában és haragjában visszavonja életadó erejét a földről, s ezért a természet őszi-téli állapotába dermed, majd mikor visszakapja lányát, jön el újra a tavasz. Mivel azonban Persephone megevett egy gránátalmamagot, amit Hades tett lopva a szájába, az év egyharmadát férjénél kell töltenie.

A mítosznak van egy igen érdekes részlete, melyben a lányát kereső, gyászoló Demetert befogadó király csecsemő fiát az anyaistennő tűzben edzi, hogy halhatatlan legyen, de a gyermek anyja félreérti ezt, és nem hagyja végbevinni a tűzzel végzett átalakítást. E szerencsétlen félreértés következtében alapítja meg az istennő az eleusziszi beavatást, s rendeli el a cyceon elkészítését is beavatási italként. (Kerényi Károly: Görög mitológia, Gondolat 1977, 153. skk.). A beavatás során a résztvevők eljátsszák a mítoszt.

A ’gránátalma’ görögül side (szídé). Mivel a vas és előállításának technikája a Közel-Keletről került Görögországba, ezért a Kaukázus környékén beszélt nyelvekből kerülhetett át a szó is a görögbe (eredeti alakja zido). Ugyanakkor van a szónak egy másik eredeztetése is: a latin sidus (szídusz) ’csillagot’ jelent, ami a meteorokból kinyert vasra utalhat (görögül a vas: sideros, szidérosz).

Mind a latin, mind a görög ’vas’ a föltételezett ősgörög sida szótőre megy vissza, amelynek jelentése ’vörös’, így lehetett a természetben található vörös vasérc és a vörös gránátalma közös szótöve. (A vas amúgy alapvető szerepet játszik mind a klorofill, mind a vér előállításában.) (Hjalmar Frisk: Griechisches ethimologisches Wörterbuch, Carl Winter Universitätsverlag, Heidelberg 1960, 703.)

A gránátalma nem termékenységi szimbólum volt, hanem a vért jelképezi: a gyilkosság ontotta vért, valamint a defloráció során kiömlő vért. Utóbbit jelképezi az, hogy Hades a szűz lány szájába teszi a gyümölcs magvát.

A Nagy Istennő, Cybelé (Kübelé) gránátalmát megéve fogant meg Attisszal, ezért a beavatottak a misztériumjátékok során. Agdistist, a Nagy Istennő hermafrodita változatát kasztrálják mítoszában, s véréből sarjad a side nevű fa. Itt a női nemi szervet és a menstruációt a kasztrált férfi nemi szervvel azonosítják.

A mák, a gránátalma, a zeller és a menta példája azt mutatja meg, hogyan kapcsolódott az alkémia korai, kovácsmesterségben megjelenő formája a Nagy Anya születés-halállal kapcsolatos növényi mágiájához, hogyan alkalmazták a halhatatlansággal és a növényi nedvekkel kapcsolatos misztériumokat a kézműves testvériségek beavatásaiban, illetve hogyan biztosították e mágia révén a fémek megmunkálásának kritikus mozzanatait.

A növényi mágia témája óriási; még két, az alkémiával kapcsolatos alkalmazással bővítjük a fentieket. A szerelmi mágiára alkalmazott növények közül egyeseket – beazonosíthatókat (pl. a bogáncsvirágot) és beazonosíthatatlanokat – kenőcs formájában hordtak föl a bőrfölületre vagy talizmánokat készítettek belőlük, s megvédtek a tűztől, mert eleve benne éltek.

A tűzzel kapcsolatos növények, virágok arra utalhatnak, hogy szeretik az erős napot és meleget, azaz tüzes, szoláris jellegűek, ugyanakkor ebben a fémmegmunkálással való kapcsolatukat is sejthetjük. Más növények, például a sáfrány, a rebarbara, a mák vagy a krókusz nedvét a fémek felületének kezelésére, illetve színezésére használták.

A fenti példákból következhetne, hogy a chymia mint a fémmegmunkáláshoz kapcsolódó mágia valamelyik növényi nedvtől (chymos) kölcsönözte nevét. Az arab nyelvben a kimiya mind az anyagot, mind a művészetet jelentette, de később az iksir vette föl az alkémiai szubsztancia jelentését (ami ugyancsak görög eredetű: xeiros, ’száraz’), innen az elixír szavunk.

Azonban erős az ellenérv avval szemben, hogy a chymos ’növényi nedv’ szóból eredeztessük a chymiát, mivel magát a szót soha nem használták az átalakító anyag értelmében, erre az isteni vizet vagy a higanyt vagy más anyagnevet alkalmaztak.

A kínai eredeztetés

Jin ye

A kínai nyelvben az alkémiára használt két kifejezés a huan dan[1] (還丹) és a jin ye (金液). Utóbbi jelentése: ’aranyfolyadék, aranysperma’, ami igen közel áll a chymos ’nedv’ jelentéshez.

A jin yet a Tang időszakban (Kr. u. VII–IX. sz.) úgy ejtették, hogy ki’m-iäk, és Dél-Kínában kim iyah lehetett az ejtése, s egyes kutatók szerint ez került volna át arab közvetítéssel a görögbe. Ugyanígy az el iksir a kínai a Tang-kori iak ts’i’t-ből (yi jzh) eredne, aminek jelentése ’a folyékony váladék anyaga’.


[1] Kínai kifejezések esetében a nemzetközi pinyin hangátírást használtuk, illetve feltüntettük a kínai írásjegyeket is – a szerk.

Ez ellen az etimológia ellen igen sok ellenvetés tehető. A korai Kínából elég gyérek a bizonyítékok a fémműveléssel kapcsolatos alkémiára. Ezzel szemben a hellenisztikus alkémiára (Kr. e. III. sz.–Krisztus születése körüli időkig) bőséges mennyiségű bizonyítékunk van, és az alkémia elméletére alapvető hatással volt a görög filozófia és misztériumvallás, valamint az egyiptomi vallás, ezért valószínűtlen, hogy kínai kifejezést vett volna át indiai vagy perzsa közvetítéssel a görög világ.

Alkémia és növénymágia Indiában

Az alkémia hindu elnevezése rasayana [rasāyana], amely sok esetben növényekkel végzett műveleteket hajt végre, hogy az egészséget és a fiatalságot helyreállító gyógyszert állítson elő.

A hindu alkémia eredeti neve ayushyani ’a hosszú élet és egészség biztosítása’ volt. E név már az Atharva Véda szent iratban föltűnik (kb. Kr. e. XV. sz.), ami így nem véletlenül vált az ájurvéda [ayurveda] (hagyományos indiai gyógyászat) alapművévé.

A Kr. u. II–IV. századi buddhista iratokban (Avatamszaka Szutra, Mahapradzsnyaparamitasasztra, Mahapradzsnyaparamitopadesa) találunk utalásokat olyan nedvekre, kivonatokra (esszenciákra), amelyek a fémeket arannyá változtatják, sőt az egyik sziddhinek (mágikus képességnek) tartják, ha valaki növények vagy jóga segítségével képes végrehajtani ezt a műveletet.

Indra mítoszában a halhatatlanság itala, a szóma által megrészegült istent földarabolják, s testéből „kifolynak” a teremtmények. Köldökéből az élet lehelete áramlik elő, amely ólommá válik, magvából alakja áramlik elő, s arannyá válik.

Alkémia és növénymágia Iránban

Az indiai és az iráni alkémia szoros összefüggésben áll, egymásra hatva jöttek létre és alakultak. A perzsa Ős Embert, Gayomartot megöli a Gonosz, s magvát a földre folyatja. Ebből jön létre a hét alapfém: arany, ezüst, vas, réz, ón, ólom, higany és gyémánt.

Gayomart magvát megtisztítja az ég körforgása, és rebarbara növényként megszületik belőle az első emberpár. Az Ős Ember magva tehát a fémek alapszubsztanciája, s ez alkotja az ember lényegét is.

Perzsiában a haoma növény ugyanazt a szerepet játszotta, mint Indiában a szóma. A növény valószínűleg egy rebarbarához hasonló növény volt, amelynek gyökeréből sárga színű folyadékot préseltek, aminek átalakító erőt tulajdonítottak, mivel az arany színéhez hasonlít.

A haomából nyert elixír jelzője úgy hangzott, hogy „akitől menekül a halál”. A haomával kapcsolatos rítus a zoroasztrianizmus központi kultikus cselekménye volt: megszentelt kenyeret ajánlottak föl Ahura Mazdának, a Jó Úrnak, amit aztán rituálisan elfogyasztottak, himnuszokat énekeltek, végül megitták a növényből nyert nedvből készült szent italt.

A növényt az Isten Fiával azonosították, akit összepréseltek, majd összetörtek egy mozsárban, hogy életadó nedvét nyerjék a hívek számára. A növény és az emberiség azonosítása a nedv préselésének folyamata során pontos párhuzamban áll avval, ahogy Zosimos azonosította az emberiséget és a fémeket az alkémiai folyamatban.

Összefoglalás

Az alkémia korai fázisában nem tettek különbséget a növényi folyadékok kinyerése és a fémek megolvasztása, elegyítése között, azaz mindkettőt analógnak tartották, mert mindkettő átalakítási folyamat volt.

Nyelvi szinten is megvolt a chymos ’növényi nedv’ és a chyma ’olvasztott fém’ egybeolvadásának lehetősége a chymia főnévben, hisz mind a kettő a cheó ’önt’ igéből ered. A növénymágia és a fémmegművelési mágia képei és elgondolásai együtt alakultak.

 

Felhasznált irodalom

Jack Lindsay: "The name alchemy", in: The origins of alchemy in Graeco-Roman Egypt (Frederick Muller, 1970), 68–90. o.

Írta és szerkesztette: Dr. Drimál István

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/az-alkemia-szo-eredeterol (2013. 10. 14.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

 

Ábra a neidan áttekintéséről

Ábra a neidan áttekintéséről

Ez a bejegyzés a http://blog.goldenelixir.com oldalról került átvételre és lefordításra. Az eredeti angol bejegyzést Fabrizio Pregadio írta, az alábbi oldalon tekinthető meg:

This blogpost has been adopted and translated from http://blog.goldenelixir.com. The original English post was written by Fabrizio Pregadio and can be viewed here:

http://blog.goldenelixir.com/2013/09/a-graphic-summary-of-neidan.html
(2013. 10. 08.)

Korábbi bejegyzésünk végén már találkozhattunk az alábbi ábrával. Ezúttal a feliratok magyar fordítását és az angol fordító magyarázatait adjuk közre. A kép nagyban is megtekinthető, csak kattintson rá:

Li Daochun (késői 13. század) a Zhonghe ji (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény) című művében fontos különbséget tesz két, a megvalósítás eltérő fokainak megfeleltethető elixír között. A első elixír a benső gyógyír (neiyao), a második pedig a külső gyógyír (waiyao). Li Daochun így fogalmaz:

A külső gyógyír lehetővé teszi, hogy meggyógyítsuk a betegségeket, meghosszabbítsuk életünket és tartós jelenlétre tegyünk szert. A benső gyógyír lehetővé teszi, hogy meghaladjuk a világot, kilépjünk a létezésből és belépjünk a nemlétezésbe.

A fenti ábra a két gyógyír összefoglalását mutatja be.

Jobbról balra olvasva az ábra első sorai a benső gyógyír hozzávalóit mutatják be: Ég előtti tökéletes lényeg, az üres nemlétezés kitöltetlen lélegzete (qi), valamint az elpusztíthatatlan eredendő szellem. Ez az önmagától tökéletesedett Ég előtti lényeg, lélegzet és szellem.

A következő sorok a külső gyógyír hozzávalóit mutatják be, amiket Li Daochun a közösülés lényegének, a lélegzés qijének, valamint a gondolkodó elme szellemének nevez. Ez a nyers, Ég utáni lényeg, lélegzet és szellem, amit a neidan gyakorlás finomít meg.

Az ábra ezután bemutatja a neidan művelés három állomását. Ezeket Li Daochun "három gátnak" nevezi és a "cselekvéstől" a "nemcselekvéshez" vezetnek:

(1) A lényeg finomítása és átalakítása lélegzetté. Ezt az állomást a "cselekvés" jellemzi. Amikor a Változások könyvének trigramjaival szemléltetik, akkor célja kan ☵ belső vonalának kiemelése (ami a valódi yangot jelképezi) és visszavezetése lihez ☲, ahova eredetileg tartozik.

(2) A lélegzet finomítása és átalakítása szellemmé. Ezt az állomást a "cselekvés és nemcselekvés összeolvasztása" jellemzi. Célja qian ☰ és kun ☷ összeillesztése, ami külön-külön a valódi yangot és a valódi yint jelképezi.

(3) A szellem finomítása és visszaáramoltatása az ürességbe. Ezt az állomást a "nemcselekvés" jellemzi. Célja a tiszta yangból visszatérni az ürességbe. A tiszta yang, itt qian ☰ jelképezi, az Egység azon állapota, ami megelőzi a hatalmas végső (taiji) szétválását yinné és yanggá. [Más összefüggésben a tiszta yang nem az egységet, hanem az egységet is megelőző végső állapotot jelöli, amire itt az üresség utal – a ford.]

A benső és a külső gyógyír elérése Li Daochun szerint az ember egyéni tulajdonságaitól függ:

Általánosságban a daot tanulmányozóknak a külső gyógyírral kellene kezdeniük, és akkor önmaguktól megismerik a benső gyógyírt. A felsőbbrendű emberek már elültették az erény magvait, és születésüktől fogva ismerik azokat. Ezért nem a külső gyógyírt, hanem közvetlenül a benső gyógyírt finomítják.

Ezért Li Daochun szerint a "felsőbbrendű emberek" velük születetten birtokolják a benső gyógyírt és azonnal képesek "meghaladni a világot". Mindenki másnak a külső gyógyírrel kell kezdenie, amin keresztül elérhetik azt az állapotot, hogy "önmaguktól megismerik a benső gyógyírt" és elérik ugyanazt a megvalósítási szintet, mint azok, akik velük születetten birtokolják azt. Ez a fokozatos folyamat a neidan célja.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/abra-neidan-attekinteserol (2013. 10. 11.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

 

Laozi, a pszichoanalitikus terapeuta

Laozi, a pszichoanalitikus terapeuta mániás depresszióval küzd

A Facebookon szembesültem az alábbi, állítólagos Laozi 老子 mondással:

"Ha depressziós vagy, a múltban élsz. Ha aggódsz, akkor a jövőben. Ha békében élsz, akkor élsz a jelenben!" Lao Tzu

A forrást sajnos nem mentettem el, így nem tudom lehivatkozni, de megtaláltam az/egy angol változatot, feltételezem, hogy a lelkes internetező ezt vette át:

Forrás: http://www.tipss.org/quotes/38-wise-lao-tzu-quotes/ (2013. 10. 09.)

Megjegyzem, hogy "liviing" helyett "living" lenne helyesen a negyedik sorban, de ez nyilván csak elütés.

Laozi ugye A NAGY ókori taoista bölcs, akit Az út és erény könyve (Daode jing 道德經) szerzőjeként tartanak számon és ezen minőségében a taoizmus "atyjaként" tisztelnek. Hogy tényleg ő írta-e a nevezett művet, mikor is élt pontosan és a többi, hasonlóan izgalmas kérdést most tegyük félre és összpontosítsunk a fenti idézetre.

Kezdem a legnyilvánvalóbb kérdéssel

Mi az idézet forrása? Az út és erény könyvének melyik szövegváltozatának, melyik szakaszában szól így Laozi, közvetlen tegező hangnemben az Olvasóhoz?

Bevallom, én csak a kanonizált változatot ismerem, annak is csak az első részét, az Út könyvét fordítottam le klasszikus kínaiból és az Erény könyvét csak Tőkei Ferenc, valamint Weöres Sándor tolmácsolásában olvastam, tehát lehet, hogy a műben tényleg megbújik valahol ez a mondat – pont így. Lehet, de nem valószínű.

Folytatom egy fordítói megjegyzéssel

Ugye az angolban az egyes szám második személy ("you") inkább általános alany és nem az Olvasó megszólítása, pláne egy olyan bölcseleti műben, amit nem kérdés-felelek formában írtak.

Magyarban az általános alany száma és személye a többes szám első személy, azaz a fordítás így szólna helyesebben (ezt mondjuk könnyű eltéveszteni, mert a beszélt nyelvben elterjedt tegeződés miatt "írásban is erre áll rá az ember keze", ezért ezt elnézem):

"Ha depressziósak vagyunk, a múltban élünk. Ha aggódunk, akkor a jövőben. Ha békében élünk, akkor élünk a jelenben!"

Vagy lehetne "személytelenül" is fogalmazni: "Aki depressziós, a múltban él. Aki aggódik, a jövőben. Aki békében él, a jelenben él!"

Végül felteszem a számomra leginkább aggasztó kérdést

Laozi tényleg depresszióként jelölte volna meg azt az állapotot, amit a múltba révedés vált ki? Mert szerintem az ókori Kínában nem létezett olyan tünetegyüttes, amit ma a "depresszió" címkével jelölünk/jelölnek az erre hivatott szakemberek.

További szavak, kifejezések, mondatok, amik szerintem nem hagyták, nem hagyhatták el Laozi száját:

  • Akar róla beszélni?
  • mániás depresszió
  • csoportterápia
  • passzív agresszív
  • családállítás
  • Ebből vegyen be naponta hármat étkezés után.
  • kognitív disszonancia
  • exhibicionizmus
  • pszichoszomatikus
  • afázia
  • regresszió
  • 12000 Ft lesz.
  • Akkor jövő héten ugyanebben az időben. Addig is próbáljon meg nem a múltban élni, mert még depressziós lesz.

Persze értem én, hogy a kedves idézetszerkesztő nem akart rosszat, csak egy frappáns kis szösszenetet, amit ki lehet tenni például az üzenőfalra, hogy kapjon néhány megosztást.

Értem én, hogy nem kell itt nyelvészkedni, részletekbe menni, a szavakon lovagolni, szőrszálat hasogatni.

Értem én, de mindezt tényleg szerencsétlen Laozi szájába kell adni pszichoanalitikus terapeutaként beállítva ezzel, és azt a hamis látszatot keltve, hogy már az ókori Kínában is a maihoz hasonló lélekgyógyászok tevékenykedtek és a mi modern kori fogalmi keretünkben gondolkodtak?

Mennyivel tisztességesebb lenne csak így egyszerűen:

"Ha depressziós vagy, a múltban élsz. Ha aggódsz, akkor a jövőben. Ha békében élsz, akkor élsz a jelenben!" ismeretlen eredetű bölcsesség

Utóirat #1

Az is megérne egy misét, hogy milyen szerepet tölt be a visszamelékezés a taoista szellemi gyakorlatokban. Mert ugye a taoizmus egyik alapvetése, hogy az eredethez, a daohoz 道 kell visszatérni, a yin 陰 és a yang 陽 kettéválását megelőző állapotba.

Ebben az összefüggésben az idézetbe foglaltakkal pont ellentétes következtetésre juthatunk: aki nem a múltban él, azaz nem emlékszik az Eredetére, az a jelenben sem lesz egy kerek egész Személyiség, és így ki lesz téve az érzelmi hullámzásoknak. De erről talán majd máskor.

Utóirat #2

Az már csak hab a tortán, hogy Kínában a legősibb és a mai napig az egyik legfontosabb, a jóslócsontokon is dokumentált vallásos gyakorlat az ősök tisztelete, avagy az őskultusz, aminek pont a múltra való emlékezés a lényege és a központi eleme. Az elhunyt ős szellemét a neki bemutatott áldozatokkal és szertartásokkal "tartották életben", ami bizonyos szempontból halhatatlanságot eredményezett számára.

Erre lehetne azt válaszolni, hogy Laozi pont ezzel a kijelentésével akart elhatárolódni a konfuciánus nézetektől, az ősök és a múlt tisztelete azonban általános "kínai" gyakorlat, nem pusztán konfucianista. És ugye Laozi elsősorban "kínai" volt (természetesen nem abban a nemzeti értelemben, ahogy ezt a kifejezést ma használjuk, hiszen a Hadakozó fejedelemségek korában még nem létezett az egyesített Kína) és csak utána volt "taoista" (nyilván már ez a megnevezés is egy visszavetítés, ő biztosan nem így határozta meg önmagát), hiszen "kínai" közegben és nyelven alkotott.

Amúgy meg jó, ha tudjuk magyarul is:

depresszió: lehangoltság, búskomorság; nyomott, levert, csüggedt, szomorú lelki állapot; kóros lehangoltság, levertség.

Molnos Angéla: Lélektani szakfordító (A Lélektani Szaknyelv Megújításáért közhasznú alapítvány, Debrecen, 2002), 67. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/laozi-pszichoanalitikus-terapeuta (2013. 10. 09.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Ayurveda – A létezés művészete

Ayurveda (Ájurvéda) – A létezés művészete (benne némi külső alkímia)

Mindenkinek ajánlom megtekintésre az Ayurveda A létezés művészete című filmet.

Mivel több bejegyzésünk szólt a kínai külső alkímiai hagyományokról (pl. a külső alkímia eredetéről vagy a taiqing 太清 hagyományról), a mi szempontunkból különösen érdekes és tanulságos dokumentumfilmről van szó, mert bepillantást enged egy ma is élő alkímiai hagyományba. Igaz, ez történetesen egy Indiában és nem Kínában honos hagyomány, viszont így is rendkívül közel hozza az alkímiát.

Természetesen az egész filmet érdemes megtekinteni, de azért feltüntetem a leginkább releváns részeket is, hátha valakinek nincs ideje a teljes filmre:

  • 30-33 perc: ásványgyógyítás (különösen tanulságos, ahogy a Mester higanyt etet a sofőrével:)
  • 48-55 perc: a Mester fémeket és ásványi anyagokat elegyít növényi összetevőkkel és alakít át orvossággá a tűz segítségével egy agyagüstben
  • 1ó 4-8 perc: a bolygók, a drágakövek és az emberi test kapcsolatai

Sajnos a Youtube nem teszi lehetővé a videó beágyazását, ezért a videomegosztó oldalán tudják megtekinteni. Kattintson a képre, majd a lejátszásra:

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

 

2013. szeptember 20–22.: őszi qigong tábor

Immár harmadik alkalommal tartottuk meg qigong 氣功 táborunkat. A jól bevált módszer szerint a tábor időpontja a Nap éves váltásához (az őszi nap-éj egyenlőséghez) igazodott, és a napi gyakorlás során is követtük a qi 氣 napi váltásait.

A gyakorlások közötti szünetekben folytattuk a taoizmus alapjainak áttekintését, valamint a Cantong qi 參同契 (A hármas egység pecsétje) című taoista benső alkímiai mű elemzését, majd meglátásainkat igyekeztünk a gyakorlásban is érvényesíteni.

Nagy örömünkre szolgált, hogy ezúttal is lelkes és érdeklődő csapat gyűlt össze a bükkvölgyi majorban, vagy taoista nevén a Három Kincs Völgyében. Néhány fotóval szeretnénk emléket állítani ezen élményekben gazdag hétvégének.


Gyönyörű időnk volt


István éppen a "két vállon viszel gabonát" nevű gyakorlatot magyarázza.
Tricepsz feszül, ugye? :)


Feel the qi. Még Döme, a kutyus is érzi.


A szünetekben szövegelemzéssel, izgalmas észtani munkával
és eszmecserével múlattuk az időt.


Balra két elkövető, István és Gábor (a harmadik, András a fényképezőgép
mögött bújt meg), jobbra két károsult, Renáta és Anna.

Az alábbi edzésterv mutatja, hogy nem unatkoztunk

Szeptember 20. péntek

20:00-21:00 érkezés
21:00-22:00 esti gyakorlatok elmagyarázása
22:00-23:00 tudatos ellazulás
23:00-01:00 meditáció, légzés, energia keringetése

Szeptember 21. szombat

01:00-05:00 alvás
05:00-07:00 reggeli gyakorlás
07:00-09:00 alvás, reggeli
09:30-11:00 eszmecsere (az alapok lefektetése, szemléletmód, mi a taoizmus és mi nem a taoizmus)
11:00-13:00 mozgásos qigong gyakorlatok
13:00-15:30 ebéd, tudatos ellazulás
15:30-17:00 eszmecsere (a taoizmus meghatározásából fakadó következmények, a taoizmus viszonya más eszmerendszerekhez és azok gyakorlataihoz)
17:00-19:00 mozgásos qigong gyakorlatok
19:00-21:00 vacsora, tudatos ellazulás
21:00-22:30 eszmecsere (kozmológia, a kozmikus alkímiai világkép)
23:00-01:00 meditáció, légzés, energia keringetése

Szeptember 22. vasárnap

05:00-07:00 reggeli gyakorlás
07:00-09:00 alvás, reggeli
09:30-11:00 eszmecsere (kozmológia, a kozmikus alkímiai világkép analogikus rávetítése az emberi testre, Cantong qi, vers a holdfázisokról)
11:00-13:00 mozgásos qigong gyakorlatok
13:00-14:30 ebéd, tudatos ellazulás
14:30-16:30 eszmecsere (Cantong qi, vers a holdfázisokról)
16:30-17:30 távozás

 

Mindenkinek köszönjük a részvételt, tavasszal folytatjuk!

A részleteket majd itt a blogon is közzétesszük, ha valaki szeretne időben értesülni, iratkozzon fel az értesítőlistára.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Oldalak