Aranyelixír (jindan 金丹)



Forrás: Fabrizio Pregadio, szerk. The Encyclopedia of Taoism (Routledge, London and New York, 2008), jindan szócikk, 551–555. o.

A dőlt betűkön kívül a kiemelések e bejegyzés szerzőjétől származnak.
A szócikket a könnyebb olvashatóság érdekében a nyomtatásban megjelent eredetinél több bekezdésre tördeltük.
A csillag (*) azt jelöli, hogy az adott kifejezés megtalálható az enciklopédia szócikkei között.

A modern tanulmányok rendszerint *waidanként (külső alkímia) vagy *neidanként (belső alkímia) utalnak az elixírekkel dolgozó kínai művészetekre, az alkímiai szövegek szerzői azonban gyakran az aranyelixír útjának (jindan zhi dao 金丹之道) nevezik hagyományukat.

Az arany (jin 金) a megnyilvánult világra jellemző változáson és múlékonyságon túli állandóság és változhatatlanság állapotát jelképezi.

Ami a dant 丹 vagy „elixírt” illeti, a szótani elemzés kimutatta, hogy e kifejezés jelentéstani mezeje – ami gyakran a vörös egyik fajtáját jelöli – a „lényeg, esszencia” gyökjelentésből fejlődött ki, és mellékjelentései közé tartozik egy létező valódi, alapvető vagy igazi természete, vagy a legalapvetőbb és legjelentősebb alkotóeleme, minősége vagy tulajdonsága.

Az aranyelixír útját, különféle megfogalmazásaiban, tantételekbe foglalt alapelvek lefektetése jellemzi. Ezeket a taoizmus alapszövegeiben rendszerezték először, és a dao, valamint a sokféleség világa közti kapcsolattal foglalkoznak.

A waidan és a neidan a gyakorlás két megközelítési módja. Mindkettő több változattal rendelkezik, amiket a lefektetett alapelvek mentén dolgoztak ki. Mindkét gyakorlási forma a külső vagy a belső elixír alkotórészeinek finomítása (lian 鍊, 煉) köré csoportosul. Ezen összetevők a waidanban élettelen anyagok, a neidanban pedig a világmindenség és az emberi lény elsődleges alkotóelemei, név szerint a lényeg, a lehelet és a szellem (*jing, qi, shen).

A kínai alkímiai hagyománynak ezért három vetülete van, nevezetesen: a tantételek szintje és a külön-külön „külső” vagy „belső” elixír finomításán alapuló két fő gyakorlási forma.

Az elixír a „külső alkímiában”.

A waidan eljárásokkal társított első, beazonosítható hagyományhoz tartozó *taiqing (hatalmas tisztaság) források, tantételeikről és alapelveikről jóformán nem tartalmaznak leírásokat. A módszerek egyes szempontjaira helyezett hangsúly és a leírásaikban alkalmazott szakszókincs azonban arról tanúskodik, hogy az alkímiai folyamat központi eleme abban áll, hogy az anyagot visszaáramoltassa „lényegéhez” (*jing), avagy prima materiájához.

E folyamatban a főszerepet az olvasztótégely (*fu) játssza, ami a világmindenség kialakulását megelőző kezdeti állapottal (*hundun) egyenértékű közvetítőként működik. Ebben a közvetítőben, a tűz hatására az elixír alkotórészei átalakulnak, avagy „visszaáramolnak” (huan 還) eredendő állapotukba.

A Daode jing 21. szakaszát idézve („Alig kivehető! Meghatározhatatlan! Benne azonban van valami. Sötét! Homályos! Benne azonban lényeg lakozik.”) a *Jiudan jing (A kilenc elixír szentirata) szövegmagyarázata ezt a megtisztított anyagot azonosítja a világmindenségnek életet adó, a daoból kibocsátott „lényeggel” (Huangdi jiuding shendan jingjue 黃帝九鼎神丹經訣; CT 885, 10.1b).

A módszerek rendkívüli sokfélesége közül fokozatosan kettő vált jellemzővé a waidanra.

Az első abban állt, hogy cinóberből (yang) higanyt (yin) finomított. Ezt a finomított lényeget (feijing 飛精) utána kénhez (yang) adták, majd ismét finomították, jellegzetesen hét vagy kilenc körforgásig. Az elegy minden egyes szakaszban egyre inkább yanggá vált, míg végül megtestesítette a tiszta yang (chunyang 純陽) tulajdonságait – azon állapot jellemvonásait, ami megelőzi az Egy szétválását sokféleséggé.

A *Zhouyi cantong qi (A három egyezésének jelképe a Változások könyve szerint)[1] című művel kapcsolatban álló waidan szövegekben leírt második módszerben a két kezdeti összetevő a cinóber (yang) és a természetes ólom (yin). Ezeket finomítják, hogy külön-külön létrehozzák a valódi higanyt (zhenhong 真汞), ami az eredeti yin, és a valódi ólmot (zhenqian 真鉛), ami az eredeti yang. A két finomított lényeg egyesítésével megszerzett elixír is a tiszta yangot képviseli.




[1] A szócikk szerzője itt a következő angol változattal fordítja a mű címét: „Token for the Agreement of the Three According to the Book of Changes”, azaz „A három egyezésének jelképe a Változások könyve szerint”. Egy későbbi, kifejezetten a nevezett műnek szentelt könyvében már következetesen „The Seal of the Unity of the Three, in Accordance with the Book of Changes” (Golden Elixir Press, 2011) fordítást használja, ami magyarul „A hármas egység pecsétje, a Változások könyvével összhangban” lehetne. Itt a forrásszöveghez igazodtunk – a ford.

 

Alkímia és kozmológia.

A Cantong qin alapuló hagyományokban az alkímia elsősorban egy jelképes nyelv, amit a dao és a világmindenség, a feltétlen és a viszonylagos, az egység és a sokféleség, az időtlenség és az idő közti kapcsolat ábrázolására használnak.

Ezekben a hagyományokban a megfeleltetésen alapuló kozmológia jelképei két fő szereppel bírnak – e jelképcsoportokat jellemzően a yint és a yangot, az öt hajtóerőt[1] (*wuxing), valamint a *Yijing (Változások könyve) nyolc trigramját és hatvannégy hexagramját stb. magukba foglaló mintázatok szerint rendezik el.


[1] A wuxing (五行) további elterjedt magyarításai: öt elem, öt változó állapot, öt fázis, öt átmenet, öt mozgató stb. A cikkben használt angol „five agents” fordítása öt hajtóerő, öt hatóerő, öt cselekvő lehet. A lehetséges magyarítások áttekintése és alapos mérlegelése egy másik bejegyzés témája lesz – a ford.

 

Első szerepük az eredendő lehelet (*yuanqi) „tízezer létezővé” való burjánzása során létrejövő eltérő kozmológiai alakzatok és elrendeződések szemléltetése. E szerepükben a megfeleltetésen alapuló kozmológia jelképei bemutatják, hogyan viszonyul a tér, az idő, a sokféleség és a változás a dao határtalanságához, időtlenségéhez, nem kettősségéhez és állandóságához.

A Cantong qi például a középből kibontakozóként írja le az öt hajtóerőt – amik különösen a világmindenség fő térbeli és időbeli rendjét határozzák meg. A közép ezután mindegyiket tartalmazza, keresztülfolyik rajta és „felruházza hathatósságával”.

Második szerepükben a megfeleltetésen alapuló kozmológia jelképei összefüggésbe hozzák az alkímiai gyakorlást a tan alapelveivel. A Változások könyvének trigramjait például arra használják, hogy segítségükkel bemutassák az alkímiai folyamat mibenlétét. E folyamat a világmindenségben megjelenő yangból és yinből párolja ki külön-külön a világegyetemet megelőző valódi yint (zhenyin 真陰) és valódi yangot (zhenyang 真陽), majd egyesíti azokat, hogy létrehozza az egységüket jelképező elixírt.

Az elixír a „belső alkímiában”.

A „belső elixírről” szóló értekezésekben részletesen kifejtett tanok a korai taoista szövegekben taglaltak újrafogalmazásából állnak, amiket a Cantong qi nyújtotta minta szerint a megfeleltetésen alapuló kozmológia rendszeréből átvett nyelvezettel és képi világgal tettek teljessé.

A tantételekre vonatkozó értekezések szerzői rámutatnak, hogy az alkímiai tanításokat csak a Daode jing tanainak fényében lehet megérteni (erről a szövegről tartják, hogy az „aranyelixír útjának eredete”).

Hangsúlyozzák továbbá azt is, hogy a megfeleltetésen alapuló kozmológia szolgáltatja a „képmásokat” (*xiang), amik – *Li Daochun (fl. 1288–92) megfogalmazásában – arra szolgálnak, hogy „szavak által alakkal ruházzák fel az alaktalant, és így megnyilvánítsák a hiteles és feltétlen daot” (*Zhonghe ji, 3.13a–b; lásd Robinet 1995a, 75–76).

A tan és a gyakorlás kapcsolata még maguk a neidan beavatottak között is tisztázásra szoruló kérdés volt. Ezt Chen Zhixu (1289–1335 után) álláspontja is mutatja, aki erélyesen visszautasítja az alkímia olyan értelmezését mint ami pusztán önművelő módszerekből áll:

„Azt beszélik, hogy a művelés és finomítás útja a Sárga Császár (*Huangdi) és Laozi módszereiből (shu 術) tevődik össze. Elég ebből az ostobaságból! Ez az aranyelixír hatalmas útja, amit nem lehet módszernek nevezni” (*Jindan dayao, 3.4b).

Chen Zhixu és más szerzők hangsúlyozzák, hogy a belső elixírt minden emberi lény birtokolja, és az az ember saját benső, veleszületett megvalósított állapotának jelképe. *Liu Yiming (1734–1821) ezt az elképzelést a következőképpen fejezi ki:

Az emberi lények ezt az aranyelixírt az Égtől kapják. …Az aranyelixír az ember alapvető természetének egy másik elnevezése, ami az őseredeti kezdetből (huncheng 混成, a Daode jingből átvett kifejezés) alakult ki.

Nincs másik aranyelixír az ember alapvető természetén kívül. Ezt az aranyelixírt minden emberi lény hiánytalanul magában hordozza: teljesen megvalósított mindenkiben. Nem több egy bölcsben, nem kevesebb egy hétköznapi emberben. A halhatatlanok és a buddhák magja, az érdemesek és a bölcsek gyökere (Wuzhen zhizhi 悟真直指, 1. fejezet).

Két kifejezés magyarázata alkalmával, amit a Cantong qi a Daode jingből vett át, Liu Yiming a következőképpen fejti ki nézeteit:

a „felsőbbrendű erény” (shangde 上德) annak közvetlen felismerése, hogy az emberben belül és rajta kívül levő eredendő „égi valóságra” (tianzhen 天真) soha nem gyakorol hatást a változás és a mulandóság, míg az „alsóbbrendű erény” (xiade 下德) az alkímiai gyakorlás kivitelezése annak érdekében, hogy a gyakorló „visszatérjen a daoba”. Kijelenti azonban, hogy amikor az utóbbi ösvény gyümölcse beérik, „ugyanahhoz a célhoz vezető úttá válik, mint a felsőbbrendű erény” (Cantong zhizhi 參同直指, „Jing 經”, 2. fejezet).

Bár a neidan gyakorlatokat úgy fogalmazták meg, hogy néha észrevehetően eltérnek egymástól, a „megfordítás” (ni 逆) képzete mindegyikben közös (Robinet 1995a, 131–45).

A legelterjedtebb megfogalmazásban a gyakorlás keretéül a következő eljárás szolgál: a létezés minden egyes elsődleges összetevőjét (lényeg, lehelet és szellem) újra visszahelyezik az őt megelőzőbe, ami a nemlétezésbe vagy ürességbe (*wu, xu 虛, kong 空) való „visszaáramlásban” (huan) éri el csúcspontját.

E folyamat jellegzetes leírása a következő: a „lényeg finomítása és átalakítása leheletté” (lianjing huaqi 鍊精化氣), a „lehelet finomítása és átalakítása szellemmé” (lianqi huashen 鍊氣化神), végül a „szellem finomítása és visszaáramoltatása az ürességbe” (lianshen huanxu 鍊神還虛).

Li Daochun ezeket az állomásokat a Daodejing 42. szakaszában felvázolt kozmogóniai folyamattal kapcsolja össze: „A dao létrehozza az egyet, az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt.”

Ebben a sorozatban (lásd a 15. táblázatot) a dao először létrehozza az egységet, ami magában rejti az egymást kiegészítő alapelveket, a yint és a yangot. Miután a yin és a yang elválik egymástól, ismét összekapcsolódik és létrehozza a „hármat”, helyreállítva az egységet a sajátos létezők szintjén. A „tízezer létező” e folyamat állandó ismétlődéséből létrejövő létezők teljessége.

Li Daochun fejtegetése szerint a neidan gyakorlás három állomása e folyamat megfordítását jelképezi, ami így a „tízezer létezőtől” az ürességhez vezet azáltal, hogy megszünteti a létezés egyes elsődleges alkotóelemei és a közvetlenül felettük levő közti különbségeket.

Fabrizio Pregadio, szerk.: The Encyclopedia of Taoism, 555. o.

Li Daochun és a többi, erre hivatkozó szerző számára, a fent vázolt gyakorlási forma az egyetlen, ami megfelel az aranyelixír útját jellemző alapelveknek.

A Zhonghe ji című művében található egyik értekezésében (2.11b–17a) Li erélyesen visszautasítja a szexuális gyakorlatokat, valamint a waidant, és alacsony polcra helyezi az élettani gyakorlatokat (beleértve a *daoyint, a légzőgyakorlatokat és az étrendi szabályozásokat), valamint az elmélkedő és felidéző módszereket.

Ami a tulajdonképpeni neidant illeti, három „járművet” (sheng 乘) különböztet meg, amiket élettaniként, kozmológiaiként és szellemiként lehetne jellemezni. Felettük áll a legfőbb egyetlen jármű (zuishang yisheng 最上一乘), amit a „legfőbb és legvégső valóság csodálatos útjának” nevez, és nem társít hozzá semmilyen sajátos gyakorlatot.

Különös fontossággal bír Li Daochun értekezésében az „alkalmazás vagy működés pontjának” (zuoyong chu 作用處) eszméje, mely szerint az egyes fogalmak és gyakorlatok a megértésük szintjének megfelelően eltérő jelentéseket vesznek magukra és eltérőképpen működnek.

Fabrizio PREGADIO

Meng Naichang 1989; lásd még a *neidan, *nüdan és *waidan szócikkek irodalomjegyzékét

neidan; nüdan; waidan

Magyarra fordította: Horváth Gábor, 2013

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát, valahogy így:

http://www.aranyelixir.hu/?q=content/aranyelixir-jindan-jin-dan (2013. 07. 10.).

Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, ennek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Hozzászólások

Ez tök jó!

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.