Az aranyelixír útja - 7. fejezet: Neidan: egyetemes távlatok



Szerkesztői irányelvek:

  • A fejezetet a könnyebb olvashatóság érdekében több bekezdésre tördeltük és olyan kiemelésekkel láttuk el, amiket az eredeti kiadvány nem tartalmaz.
  • A letölthető formátum csak az eredetiben is fellelhető dőlt betűs kiemeléseket tartalmazza.
  • A cikk tartalomjegyzéke és többi fejezete, valamint a letölthető változat itt érhető el.
  • Az alkalmazott szedési irányelvek pedig megtekinthetők itt.
  • A korrektúrázott változat feltöltésének ideje: 2013. 11. 01.

7. fejezet: A neidan egyetemes távlatai

A benső alkímiát könnyedén lehetne úgy értelmezni, mint a waidan 外丹 „külső” eljárásainak áttevődését benső síkra. Ez a nézet azonban rendkívül beszűkült lenne.

Nem szükséges elmondani, hogy a neidan 內丹 az alkímiai műveletekre (pl. „finomítani”, „vegyíteni”), eszközökre („háromlábú üst”, „tűzhely”), hozzávalókra („ólom”, „higany”, „cinóber”, „ezüst”) vonatkozó alapkifejezések zömét, valamint legfontosabb jellemvonásaként magának az elixírnek az eszméjét a waidanból származtatja.

A nyilvánvaló párhuzamok ellenére azonban a neidan eredetét sokkal inkább köszönheti a benső istenekkel végzett taoista meditációnak, mint a waidannak. Az e módszerekből átvett alapelemeket egyesítette a hagyományos kínai kozmológiai rendszerből merített eszmékkel és jelképekkel, az alkímiai szakszókinccsel és képi világgal, valamint egyéb, rövidesen bemutatott tanok és gyakorlatok töredékeivel.

Bármennyire ellentmondásosnak is tűnik, az összetevők eme egyedi kombinálása lényegében a benső istenek teljes eltűnését vonta maga után. Eltávolításuknak egyértelmű okai voltak:

a benső istenek belefoglalása a neidanba megalkotóit azzal a lehetetlen feladattal szembesítette volna, hogy a benső panteont újból leképezzék egy eltérő kozmológiai rendszerre; mi több, istenségekkel – akár külsőkkel, akár bensőkkel – kivitelezhetetlen lett volna ábrázolni az egyes létesülési állomások (a sokféleség, a kettősség és az egység) visszarendeződését a megelőzőkbe, és még kevésbé lehetett volna velük megjeleníteni a visszatérést a nemlétezés állapotába.

Ezen okok miatt a „benső tájkép” egyes neidan ábráin szereplő benső istenségek képei az emberi test eszmei állapotának ábrázolására szolgálnak, nem jelentik azonban maguknak az isteneknek a neidan gyakorlatokban betöltött tevékeny szerepét.

Az egyetlen kivétel a Vörös Gyermek, a korai taoista meditáció legbensőbb istensége. Amikor azonban ismét megjelenik a neidanban, már nem a minden emberi lény által birtokolt istenség, hanem az alkímiai gyakorlat által létrehozandó elixír képmása.

A neidan egységbe foglalása

A neidan mesterek szeretik hangoztatni, hogy rendszerük egységbe foglalja a három tanítást (sanjiao 三教) – azaz a konfucianizmust, a buddhizmust és a taoizmust –, ám a neidan teljes rendszerében előforduló összetevők ennél sokkal gazdagabbak. Szövegei ezeken kívül kölcsönöznek még

  • tanításokat a Daode jingből 道德經,
  • szókincset a Zhuangziből 莊子,
  • kozmológiai jelképeket a Változások könyvéből (Yijing 易經),
  • módszerek töredékeit a korai taoista meditációs eljárásokból,
  • élettani gyakorlatokat (különösen a légzéssel foglalkozókat) az ’élet táplálására’ (yangsheng 養生) vonatkozó tanokból,
  • az emberi testről alkotott nézeteket a hagyományos gyógyászatból,
  • alkímiai nyelvezetet a waidanból,
  • tantételek fogalmait a buddhizmusból, valamint
  • nyelvi fordulatokat a konfucianizmusból és a neokonfucianizmusból.

Ahogy az várható, az átvételek eltérő szinten és mélységben történtek, az egyes alirányzatok és azok egyéni képviselőinek függvényében.

Látva az összetevők változatosságát, értelmetlennek tűnik bármelyikre is úgy tekinteni, mint amelyik hatást gyakorolt a neidanra. Ehelyett inkább úgy fogalmazhatunk, hogy az egyes alapelemek sok-sok „építőkocka” szerepét töltötték be, melyeket a hasonló látásmódú mesterek és szerzők igény szerint használtak fel saját értekezéseikhez és módszereikhez.

Sok mester például rámutat, hogy az alkímiát csak a Daode jing fényében lehet megérteni, melyre „az aranyelixír útjának eredeteként” tekintenek. A megfeleltetésen alapuló kozmológia képzeteket (xiang 象) biztosít, melyek nemcsak megmutatják, hogy a tér és az idő egyetemes szabályszerűségei miként jelennek meg a gyakorlásban, hanem Li Daochun 李道純 szavaival élve, „szavak által alakkal ruházzák fel az alaktalant, és így nyilvánítják meg az eredeti és abszolút daót 道” (idézi Robinet 2011: 18).

Ezen összetevők sajátos szerepét és viszonylagos fontosságát gyakran nyíltan is elismerik. Az alkímiai tan gyökerei a metafizikai alapelvekre nyúlnak vissza, és megfeleltetésen alapuló kozmológiát használnak, hogy kifejtsék a világmindenség végső egységét az őt létrehozó abszolút alapelvvel.

A neidan végső célja azonban az, hogy meghaladja a világmindenség hatókörét és ’visszatérjen az ürességbe’ (huanxu 還虛). A szavakat, képzeteket és szóképeket ezért gyakran annak tudatában használja, hogy szerepük ideiglenes.

Ismét Li Daochunt idézve: „Létezik egy működés, amely meghaladja azokat [mármint a szavakat – a ford.]. Ezt nem könnyű elmagyarázni, hanem a szavakon túl kell felfogni” (Robinet, ibid.).

Az alkímiai nyelvezet és az értelmezés szintjei

Mindazonáltal a kijelentések és szakkifejezések eltérő módokon és különböző szinteken való értelmezése a neidan, valamint az egész alkímia sajátossága, bárhol létezett is. Az alkímiai nyelvezet egyik velejáró jellemzője ebben a tekintetben különösen fontos.

Sok kifejezés nemcsak arra az anyagi létezőre vagy jelenségre utal, amelyet szó szerint jelöl, hanem alaktalan alapelvekre is. Ezekben az esetekben a létezőkre és a jelenségekre az alapelvek példájaként tekintenek, nevük rokon értelmű és felcserélhető egymással.

A ’valódi ólom’ (zhenqian 真鉛) például szó szerint a finomított ólmot jelöli, másodlagosan azonban a yinben megtalálható valódi yang (zhenyang 真陽) alapelvet is jelenti. A „valódi ólom” ezért a yinben 陰 levő valódi yang másik neve, és ebben a szerepében rokon értelmű az összes olyan kifejezéssel, amely ugyanezen alapelv más megnyilvánulásait jelöli – például a fém hajtóerő, a kan 坎 ☵ trigram és a vese lélegzete.

A valódi ólom ezért érthető a metafizika alapelveire, kozmológiai mintázatokra, waidan módszerekre és élettani gyakorlatokra vonatkoztatva is; így a kan jelentheti a fémet, vagy a valódi ólom a vese lélegzetét, és így tovább.

Lényegében emiatt lehetséges, hogy bár a Cantong qi 參同契 alkímiai részei a waidannal foglalkoznak – az alkímia azon formájával, amely a szöveg megírásakor létezett –, ám neidan leírásként is olvashatók. Egy másik példa a neidan alapelvek és szövegek szexuális gyakorlatokként való értelmezése.

Ez az olvasat nem csak az alkímiai nyelvezet képi világán alapszik, amelyben a férfi és a nő egyesülése az egyik leggyakoribb hasonlat a yin és a yang összekapcsolódására. Fő elméleti támasza ugyanis a fent említett példa kiterjesztése: a yin, amelyből a valódi yangot – vagy a valódi ólmot – a gyakorlás kezdeti szakaszában „össze kell gyűjteni” (cai 採), nem a természetes ólom (yin), avagy maga a világmindenség (szintén yin), hanem a női test (a yin alapelv egy másik példája), és a „gyűjtés” nemi érintkezésen keresztül történik.

Yin és yang képmásai

A sárkány és a tigris képmása ezer átalakuláson és tízezer átváltozáson megy keresztül, felsőbbrendűsége isteni és kifürkészhetetlen. Ezért használjuk a hozzávalók jelképezésére, háromlábú üstként és tűzhelyként állítjuk fel, és a tűz rendje szerint mozgatjuk.

Párhuzamként ez a kan és a li, helyettesítésként a fém és a tűz, megnevezve a fiú és a leány, összekapcsolódva a férj és a feleség. Mindezek a különféle elnevezések alkotják a sárkány és a tigris csodálatos működését (yong 用).

Isteni elevenségük (ling gan 靈感) miatt összetevőknek nevezzük őket; mivel elősegítik a dolgok beteljesülését, háromlábú üstnek és tűzhelynek nevezzük őket; átalakulásaik miatt a tűz rendjének hívjuk őket; mivel keresztezik egymást és csatlakoznak egymáshoz, kan és li a nevük; mivel szilárdak és egyenesek, fémnek és fának nevezzük őket; mivel fel- és alászállnak, leánynak és fiúnak hívjuk őket; mivel csodálatos összhangban vannak egymással, férjnek és feleségnek mondhatjuk őket.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény); ford. Robinet, The World Upside Down [A feje tetejére állított világ], 30–31.

Bár az alkímia egyik fő feladata a különböző síkok közti párhuzamok, valamint az egyes síkok és az őket létrehozó alapelv között fennálló kötelékek felfedése, a gyakorló vagy az olvasó személyes megközelítése határozza meg és befolyásolja megértését és értelmezését.

Erre nézve időszerű emlékeztetnünk, hogy az összes hagyományos tan által osztott egyik alapelv szerint a felsőbb szintű tantételek felfogása az alsóbb szinthez tartozók megértését is magában foglalja, míg a fordítottja lehetetlen.

Alkímiai képmások

Az alkímia útja teljes egészében képmásokra (xiang 象) épül. Az ólmot és a higanyt veszi alapanyagként, tudni kell azonban, hogy az „ólom lényege” és a „higany veleje” nem több, mint puszta hasonlat. A li 離 és a kan 坎 kifejezéseken alapszik, tudni kell azonban, hogy a „kan fiú” és a „li leány” nem több üres szónál.

A sárkány és a tigris alakját használja, tudni kell azonban, hogy a „sárkánytűznek” és a „tigrisvíznek” nincs alakja. Beszél a „sárga rügyről”, az „isteni vízről” és a „virágos tóról”, ezeket azonban nem lehet sem látni, sem használni.

Xiao Yanzhi 蕭延芝 (13. század közepe), a Xiuzhen shishuban 修真十書, 9. fejezet; ford. Robinet The World Upside Down [A feje tetejére állított világ], 19.

Más módszerek bírálata

Több alkímiai szöveg szerzője tudatában volt, hogy a saját hagyományát más típusú tanoktól és gyakorlatoktól elválasztó vonal ugyancsak vékonynak tűnik, ezért mindannyian a tanításaik és az általuk felhasznált források közti különbségeket hangsúlyozzák. A legkorábbi példa a Cantong qiben olvasható (26. és 36. szakasz), mely sok figyelmet szentel az igazi megvalósításra alkalmatlannak ítélt módszereknek.

Ezek közé tartoznak a nem alkímiai gyakorlatok, köztük a légzés, a benső isteneken végzett meditáció, a nemi gyakorlatok, a szellemek és a kisebb istenségek imádása, valamint azok a waidan módszerek, amelyek nem a qian 乾 és a kun 坤, avagy az ólom és a higany egyesítésén alapulnak.

Más módszerek bírálata

Az utóbbi időben az emberek nem értik a ’gyakorlásról’ (youzuo) szóló eszmecserét. Egyesek zi 子 és wu 午 között keringetik lélegzetüket, mások [a lényeget] keringetik a folyami szekér (heche 河車) [mentén], megint mások a szív és a vese [lélegzetét] egyesítik egymással, vagy a befogadó és az irányító (rendu 任督) tárolót (mai 脈) kapcsolják össze, egyesek az agyuk mögött gyűjtik össze lélegzetüket, mások felvezetik lélegzetüket a koponyatetőjükre, megint mások összehangolják belégzésüket és kilégzésüket, vagy finomítják nemi lényegüket. …

Több mint ezer ehhez hasonló [módszer] létezik. Bár útjaik nem azonosak, mind ugyanúgy ragaszkodik a formákhoz. Aki azt hiszi, hogy ez a „cselekvés” útja, az nagyon téved.

Liu Yiming, Xiuzhen houbian 修真後辨 (További fejtegetések a valóság műveléséről)

A helytelen módszerek végzéséről, vagy bizonyos fogalmak és kifejezések téves értelmezéséről hasonló intelmek találhatók a fő neidan szövegekben is (beleértve a fent említett Zhong-Lü chuandao jit 鍾呂傳道集, a Wuzhen piant 悟真篇 és Chen Zhixu 陳致虛 vagy Liu Yiming 劉一明 műveit), melyek gyakran még szélsőségesebben fogalmaznak.

A legjobb példa erre Li Daochun 李道純 Zhonghe ji 中和集 című műve. Li Daochun erélyesen visszautasítja a szexuális gyakorlatokat és a waidant, és alacsony polcra helyezi az élettani gyakorlatokat – köztük a daoyint 導引 (a testgyakorlás egy fajtája), a légzőgyakorlatokat és az étrendi szabályozásokat is –, valamint több meditációs és vizualizációs gyakorlatot.

A neidan tekintetében három, egyre magasabb szintű ’jármű’ (sheng 乘, a buddhizmusból kölcsönzött kifejezés) között tesz különbséget, melyeket élettaniként, kozmológiaiként és szellemiként lehetne jellemezni.

Föléjük helyezi Li Daochun a legfőbb egyetlen járművet (zuishang yisheng 最上一乘), melyet a „legfőbb és legvégső valóság csodálatos útjának” nevez, és – fontos részlet – nem társít hozzá semmilyen, a szó hagyományos értelmében vett gyakorlatot.

E végső szint leírására Li Daochun mind taoista kifejezéseket – mint a „benső természet és világi létezés eggyé válik” –, mind buddhista fogalmakat – mint az „összpontosítás (ding , samādhi) és bölcsesség (hui 慧, prajñā)” összekapcsolódása – felhasznál.

Bár Li Daochun értekezésében nem említi az „alsóbbrendű erény” és a „felsőbbrendű erény” kifejezéseket, a neidan három alsó szintje és a legfőbb egyetlen jármű közötti megkülönböztetés tükrözi a Cantong qiben lefektetett különbségeket e két út között.

A legfőbb egyetlen jármű

A legfőbb egyetlen jármű a legfőbb és legvégső valóság csodálatos útja. A háromlábú üst a hatalmas üresség, a tűzhely a hatalmas végső. Az elixír alapja a tisztaság és a nyugalom: az elixír anyja a nemcselekvés (wuwei 無為).

Az ólom és a higany a természet és az élet, a víz és a tűz az összpontosítás és a bölcsesség. A víz és a tűz összekapcsolása a vágyak felszámolása és a harag megszüntetése; „a fém és a fa párosodása” a természet (xing 性) és az egyéni tulajdonságok (qing 情) összeolvasztása.

A „mosdatás és fürdetés” az elme megtisztítása és a töprengés eltávolítása. „Szorosan lezárni” annyi, mint fenntartani az őszinteséget és összpontosítani a szándékot. A „három lényeges” az előírások, az összpontosítás és a bölcsesség, a rejtélyes átkelés a közép. …

Ez a legfőbb egyetlen jármű csodája. Akik beérkeztek, meg tudják valósítani.

Zhonghe ji 中和集 (A közép összhangja: Szöveggyűjtemény)

 

 

A cikk hivatkozandó adatai:
Fabrizio Pregadio: Az aranyelixír útja: A taoista alkímia történeti áttekintése (Aranyelixír Kiadó, Budapest, 2013).

A fordítás alapjául szolgáló cikk:
Fabrizio Pregadio: The Way of the Golden Elixir: A Historical Overview of Taoist Alchemy (Golden Elixir Press, 2012), 40-46. o.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/?q=content/az-aranyelixir-utja-7-fejezet-neida... (2013. 09. 12.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.