A buddhizmus hatása a quanzhen iskolára (szakdolgozat)



A buddhizmus hatása a quanzhen iskolára az alapító tanításainak tükrében 

Az alapító: Wang Chongyang

Hatházi Ilona 
2018 Budapest 
ELTE Kínai szak

Szakdolgozat letöltési linkje >>> 
 

Tartalomjegyzék

Bevezetés 4

Történelmi áttekintés és politikai klíma 7

Vallási környezet: a buddhizmus helyzete 10

A quanzhen iskola története 15

Kialakuló szakasz: az alapító előélete és életútja 17

Kezdeti szerveződő szakasz: az iskola megalapítása 20

Szervezett szakasz: az iskola az alapító halála után 22

Terjeszkedő szakasz: az iskola az első generációs tanítványok vezetése alatt 23

Kimutatható buddhista hatások az iskola története során 25

A quanzhen iskola alapgyakorlatai 26

A kiindulási állapot: az ember mint haldokló lény 27

Erények gyakorlása, törvények betartása 32

Elvonulás, remeteség, kivonulás a társadalomból 35

Lemondás és aszkézis 38

A quanzhen iskola haladó tanításai 40

Meditáció 41

Alkímiai átalakítás 45

A gyakorlás beteljesülése 47

Összegzés: mennyire buddhista akkor a quanzhen iskola? 49

Wang Chongyang álláspontja a három tanításról 50

Wang Chongyang álláspontja a (hosszú) életről és a (korai) halálról 52

Wang Chongyang álláspontja a művelés beteljesüléséről (a halhatatlanságról) 53

Záró gondolatok 54

Függelék: A Chongyang zhenren jinguan yusuo jue kínai szövege 55

Bibliográfia 67

Összefoglalás

Szakdolgozatom célja a Wang Zhe 王嚞 (taoista neve: Chongyang 重陽) (1113–1170) alapította quanzhen 全眞 nevű taoista iskola alapításának, illetve alapítójának, valamint tanainak bemutatása, kifejezetten arra a kérdésre fókuszálva, hogy az iskolára mekkora hatással volt a kínai buddhizmus.

A kutatómunka megkezdése előtt munkahipotézisem így hangzott:

„A quanzhen iskola a három vallás sanjiao 三教 (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) szintézisére törekedett. Fontos elemeket emelt át a buddhizmus tanításából (például az üresség koncepcióját). Az alapító és közvetlen tanítványai részben annak köszönhették népszerűségüket, hogy a szintézis az adott korszakban a politikai ellentétek kiegyensúlyozására is alkalmas lehetett. Erre jó példa Qiu Chuji 丘處機 (1143–1227), aki Dzsingisz kánnál tett látogatása során egyrészt vezető szerepet tudott nyerni a kínai vallások fölött, másrészt ezzel nagyszámú honfitársa életét volt képes megmenteni, a kivégzések betiltásának elérésével.”

[...]

Ahogy azonban haladtam a szakirodalom feldolgozásával, úgy vált világossá, hogy a fenti megállapítások erősen túloznak, némileg leegyszerűsítőek, és ezáltal félrevezetőek. Igaz ugyan, hogy a Wang Zhe alapította taoista iskola használ buddhista és konfuciánus szakszavakat és fogalmakat, illetve az is igaz, hogy az iskola tanai merítettek a másik két eszmerendszerből, a quanzhen mégsem tekinthető másnak, mint ízig-vérig taoista irányzatnak, illetve iskolának. Minden tanának és gyakorlatának megtalálható az előzménye a korábbi taoista iskolákban és irányzatokban, és tanainak végkifejlete nem nagyon tér el más, a buddhizmus térnyerését megelőző taoista irányzatokétól – sőt, ahogy azt majd kifejtem, kifejezetten ellentmond a buddhista irányzatoknak.

[...]

Eskildsen frappánsan fogalmazza meg az álláspontot, amire kutatómunkám során helyezkedtem, és ami mellett dolgozatomban érvelni fogok:

Úgy tűnik, hogy Wang Zhe különösen jól ismert két központi mahayana buddhista szöveget: a Gyémántszútrát (Jin’gang jing 金剛經) és a Szívszútrát (Xin jing 心經). Bizonyára ismert néhány csan (zen 禪) irodalmi művet is, Hachiya Kunio pedig rámutatott Wang Zhe írásaiban egy passzusra, melyet meglehet, hogy Dazhu Huihai (fl. kb. 780) csan mester feljegyzett mondásainak egyik hasonló szakasza ihlethetett. Nemrégiben Hu Qide érvelt amellett, hogy Wang Zhe írásai és prédikációs módszerei a Linji csan iskola mesterének, Yuanwu Keqin (1063–1135) hatásának nyomait hordozzák. Ahogy azonban Hachiya ügyesen rámutatott, Wang Zhe nem tartotta magát a mahayana buddhista filozófia mindenre kiterjedő tagadásához és negatív meghatározásához. Bármennyire is szívesen kölcsönzött buddhista szakszókincset, hogy ettől az átmeneti, tünékeny szamszarikus világtól való elszakadásról prédikáljon, Wang Zhe kitartóan hitt az örökkévaló, egyetemes valódi természetben/ragyogó szellemben, mely minden élőlényben a tudatosság (szellem [shen 神], természet [xing 性]) és az életerő (qi 氣, élet [ming 命]) forrása. Ez számára nem „üres” (azaz veleszületett létezéstől mentes) volt, hanem teljes mértékben valódi (zhen 真).

A buddhista hatás tehát – természetesen – létező és kimutatható, az állítás viszont, hogy maga az iskola buddhista lett volna, nem helytálló. Dolgozatomban e mellett fogok érvelni. Először áttekintem azt a történelmi és politikai közeget, amelyben az iskola kialakult, majd rátérek az iskola alapítójának életére, és az iskola megalapításához vezető események ismertetésére. Az iskola történeti áttekintésénél az alapítóra és első generációs tanítványokra szorítkozom.

Az iskola tanainak áttekintése következik ezután. Igyekeztem alap- és haladó gyakorlatokat egyaránt bemutatni és buddhista vonatkozásukat kimutatni. Alap- vagy előkészítő gyakorlatok: elvonulás, aszkézis és lemondás, erények gyakorlása. Ezeket követik a haladó gyakorlatok: meditáció, alkímiai átalakítás, végül a gyakorlás beteljesülésének ismertetése következik. Szakdolgozatomat egy összegzéssel zárom, melyben megvonom annak mérlegét, hogy mennyire tekinthető akkor buddhistának a taoista quanzhen iskola.

Letöltésért klikk a borítóra: 

A buddhizmus hatása a quanzhen iskolára az alapító tanításainak tükrében 
Hatházi Ilona 
2018 Budapest
ELTE Kínai szak

 

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.