A hármas egység pecsétje 3. rész



A hármas egység pecsétje (Cantong qi)

3. rész: Az időszemlélet

Az eredeti jegyzet a Magyar Taoista Egyház/Teljes Valóság Magyar Taoista Egyesület tagjainak tartott előadás alkalmából készült 2012 októberében. A jelenlegi jegyzet az eredetinek némileg átdolgozott és javított változata és itt a blogon 2014. 08. 18-án jelent meg. Felhasználásának feltételeit lásd a láblécben. PDF-ben letölthető innen. A korábbi részekhez kattintson ide: 1. rész: Bevezetés, 2. rész: A szerző(k), a folytatást pedig itt találja: 4. rész: Az időszemlélet – foytatás, 5. rész: A mű felépítése, 6. (befejező) rész: A mű első verse.

Megjegyzés: a blogmotor nem igazán támogatja a táblázatokat és egyes kínai írásjegyeket, ezért a mellékelt PDF változat jobban áttekinthető és egyes kínai írásjegyeket csak az tartalmaz.

Az idő ábrázolása a Cantong qiben

A mű A változások könyvének (Yijing 易經) szimbolikáját alkalmazza az alkímiai tanokra, ezért a megszakított és folytonos vonalak alkotta trigramokkal és hexagramokkal[1] jelöli a kozmogóniai (a világegyetem kialakulását leíró), a kozmológiai (a világegyetem változásait leíró) és az alkímiai (az átalakító, egyesítő) folyamatokat. A vizsgálódás kapcsán érintett témák:

  • az időtlenség és az idő közötti kapcsolat,
  • az idő megjelenítésére és mérésére használt képek,
  • valamint ezek fontossága az alkímia szempontjából.[2]

Yin és yang: az írásjegyek felépítése

A yang (yáng 陽) írásjegy felépítése:[3]

  • 170. jelentéstani összetevő 阜 (fù 阝): domb, dombocska, bucka, kupac, hely,
  • hangtani összetevő 昜 (yáng): kinyílni, kiterjedni, fényes, dicsőséges [旦 (dàn): a Nap日 (rì) a láthatár fölött (hajnal, reggel, nappal), a 勿 (wù) pedig az árnyék (amúgy tagadószó: nem, ne)].

A yin (yīn 陰) írásjegy felépítése:

  • 170. jelentéstani összetevő 阜 (fù 阝): domb, dombocska, bucka, kupac, hely;
  • hangtani összetevő 侌 (yīn) [jelentéstani összetevő 云 (yún): felhő, mondani; hangtani összetevő 今 (jīn): most, mostanság, jelen].

Bernhard Karlgren kutatása alapján:

yang: egy magaslat déli lejtője; egy folyó északi partja; fény, ragyogás; a Nap; a fényes kozmogóniai alapelv;  emelkedett. h. 暘 ua. napfény, napsütés, ragyogó. (Karlgren 1957: 720 e–h)

  • fou: nagy dombocska/bucka, földdomb; nagy és kövér; bőséges. (Karlgren 1957: 1108 a)
  • yang: déli oldal. (Karlgren 1957: 720 a)

yin: egy magaslat északi lejtője; árnyék, sötétség; felhős; sötét kozmogóniai alapelv; elfedni; menedéket nyújtani vknek. (Karlgren 1957: 651 y)

  • fou: ua.
  • yin: (az a’ xx yin ’felhős’ elsődleges alakja, innen az olvasata). A Shouwen szerint: felhős (nincs szöveg). A gyökjel 云 ’felhő’. (Karlgren 1957: 651 x)

Yin és yang: kapcsolódó képzetek

Elterjedt szemléltetésük, mely könnyen azt a képzetet keltheti, hogy két egymástól különálló, egymástól elkülöníthető minőségről van szó, az alábbi:

Egy másfajta, a taoista világkép szemléltetésére talán alkalmasabb „meghatározás”:

„Bár a szövegek a yinről és a yangról külön megnevezésekkel és különböző létezőkként beszélnek, valójában csak az egyetlen mögöttes, mindent átható és az Úttal egységet képező kozmikus qi aspektusai. Ahelyett, hogy a yin és yang független hatóerők lennének, pusztán leírják az egy qi helyzetét és energetikai mozgását.”[4]

Ezt a meghatározást egy képbe „sűrítve” egy két végpont között ide-oda ingázó, megjelenésében kettős természetű és változó, lényegét tekintve azonban mindvégig egységét megőrző és változatlan minőséget kapunk:

Ennek a képnek megfelelően talán szerencsésebb egy meghatározott szempont szerint sorra venni a qi tulajdonságait, melyeket a két végpont felé haladva vesz fel:

A korábbi Ég és a későbbi Ég

Az alkímiai műhöz a Laozi 老子 tanai alkotják a szükséges bölcseleti alapot, és a művet a kozmológia törvényeivel összhangban kell kivitelezni – a mű célja azonban a világot mozgató és fenntartó törvények meghaladása. Ezen cél eléréséhez a figyelem középpontjában az idő, azaz a körkörös, kozmikus mozgások állnak (az alkímiai művet gyakran hasonlítják ahhoz a folyamathoz, amely során a talajban az ásványok természetesen alakulnak át arannyá).[5] Bár mind a külső, mind a benső alkímia az idő múlását akarja módosítani, eltérőképpen nyúlnak a feladathoz:

  • külső alkímia (waidan 外丹): mesterséges körülmények között felgyorsítja az aranypirula létrejöttét, amivel mintegy az időt gyorsítja fel;
  • benső alkímia (neidan 内丹): az ellentétes irányba indul el, a beavatott az időciklusokon visszafelé halad, míg eljut az idő kezdetéig.

Az alkímiai folyamat beteljesülése mindkét esetben az időtlenségbe, avagy a halhatatlanságba juttatja el az alkimistát. Megjegyzés: mivel a külső alkímiai művelés során az üstben is a világegyetem kialakulása előtti állapotot kívánják újra létrehozni, az időfelfogásnak ez a látszólagos különbsége csak a kozmológiai szimbólumok használatára vonatkozik, az eredmény azonos.[6]

Az alkímia mellett, ahogy azt a korábbi részekben már jeleztük, a Cantong qi két másik eszmerendszert is felölel:

  • a taoizmust, melynek alapeszménye a Laoziben (a Daode jing) bevezetett megnevezhetetlen dao 道 (Pregadio hivatkozott cikkében az Alapelv), ami a korábbi Ég (xiantian 先天) szintjéhez tartozik, és
  • a kozmológia, mely A változások könyvének (Yijing 易經) jelképeivel a későbbi Ég (houtian 後天) működését írja le.[7]

Pontosabban: A változások könyvének jelképrendszere azt írja le, ahogy a korábbi Égből kialakul a későbbi Ég. A tér-időt központi témájának megtéve, a létesülés számain és szimbólumain keresztül leírja, ahogy a megnevezhetetlen létből testet ölt a létezés.

A létesülés szintjei és gyakori jelképei

Mind a korábbi Ég, mind a későbbi Ég az Ég megnyílására (kaitian 開天) utal. E folyamat lépéseit, és az adott szinthez tartozó, leggyakrabban előforduló kulcsszavakat és szimbólumokat mutatja be az alábbi táblázat, az egyes eszmerendszerek (kozmológia, taoizmus, külső-benső alkímia) szerint csoportosítva.

Figyelem! Fontos rögzíteni, hogy a számok ebben a világképben elsősorban nem mennyiségeket, hanem minőségeket jelölnek. A három tehát nem azt jelenti, hogy „három darab valami” létezik, hanem hogy létezik a két alapminőség és a keveredésük. Így a hármat egyből a tízezer követi, mely az egymással elkeveredett yin-yang világának jelképe.

A fenti létesülési folyamatot a Laozi 42. szakasza összegzi:[9]

道生一,一生二,二生三,三生萬物。

dào shēng yī, yī shēng èr, èr shēng sān, sān shēng wàn wù。

A lét szüli az Egyet, az Egy szüli a Kettőt, a Kettő szüli a Hármat, a Három szüli a tízezer létezőt.

萬物負陰而抱陽,沖氣以為和。

wàn wù fù yīn ér bào yáng,chōng qì yǐ wéi hé。

A tízezer létező hátán hordozza a yint és átöleli a yangot, a felszárnyaló lélegzet összhangot teremt [köztük].

Szószedet:

shēng 生: (meg)szülni, születni, élet, életet adni, táplálni

wànwù 萬物: tízezer létező, minden dolog

負: hordozni vmit (a háton)

bào 抱: átölelni, magához ölelni

chōng 沖: fölfelé emelkedni

氣: lélegzet, életerő, energia

和: összhang, összhangba hozni

Nyelvtan:

ér 而: két tagmondatot összekötő kötőszó és, de, viszont

yǐ wéi 以為: 1. vkit/vmit valamilyennek tart, 2. vmiből vmit csinál, 3. vmit vmiként használ, alkalmaz[10]

A Cantong qi két vonatkozó részlete

Amikor az alkímiai szövegek A változások könyvének képzeteit használják, a folytonos yang vonal jelképezi azt a minőséget, amelyet az alkimista keres. Jelentései a különféle szinteken:

  1. az Egy, még mielőtt szétválni az egymást kiegészítő alapelvekre (tehát az ellentétpár nélküli fény jelképe),
  2. a korábbi Égben az Egy yang oldala, melyet kiegészít a yin (tehát az árnyékossal párban álló fényes)
  3. a későbbi Égben a folytonos vonal a yangot jelképezi a yinben ☵, és párja a szaggatott vonal, mely a yint a yangban ☲ jelöli.

A folytonos vonal a Cantong qiben is fontos szerepet tölt be az idő szemléltetésében:[11]

10 égi törzs és 12 földi ág

A 10 égi törzs (tiangan 天干) és a 12 földi ág (dizhi 地支) együtt egy körkörös mozgások nyilvántartására szolgáló sorozatokat alkot, és együtt teszik ki a kínai időszámítás alapját képező hatvanas ciklus fázisait (félkövérrel szedve a versben szereplő ágak):[12]

Mind a hatvanas ciklus, mind annak a taoista alkímiában betöltött szerepe óriási téma, ezért most csak néhány idevágó gondolat:

  • a „nőies” víz (kan ☵): a Holddal társítják, viszont folytonos vonalat (yang) rejt magában, mely a wu 戊 ághoz tartozik, és az Egy „férfias” oldala,
  • a „férfias” tűz (li ☲): a Nappal társítják, viszont megszakított (yin) vonalat rejt magában, mely a ji 己ághoz tartozik, és az Egy „nőies” oldala.

Innen az értelmezés, hogy a víz (kan) és a tűz (li) a folytonos és megszakított vonalak látható „működései” (yong 用) a későbbi Égben, viszont a láthatatlan szubsztanciái (ti 體) a korábbi Égben.[13]

A későbbi Égben kan és li tehát „falak”, melyek közbefogják a korábbi Ég valódi yinét és yangját (qian és kun), és mint „megfelelő keréktengelyek a forgó kerékagyban” a megnyilvánult világ és annak ciklusainak középpontjában helyezkednek el. A korábbi Ég és a későbbi Ég szerepe kulcsfontosságú, megmutatja, hogy a kettősség két oldala gyökeresen eltérő, mégis alapvetően azonos.

Alaptétel: „A létezést és annak bármely állandótlan összetevőjét (beleértve az időt is), nem lehet az Alapelvvel (dao 道) meghatározni, hanem azon változó és átmeneti jellemvonások közé tartoznak, amelyeket az Alapelv fel tud venni. A taoizmusban ezt az állítást abban a tételben fejezik ki, hogy a létezés és annak összetevői nem a dao, hanem a dao képmásai, megjelenései (xiang 象).”

Ennek a tételnek a neidan szövegekben visszatérő megfogalmazása a következő: a dao ismerete a változás világában, azaz a korábbi Ég ismerete a későbbi Égben azért lehetséges, mert a későbbi Ég, és benne minden létező, magában rejti az eredendő lélegzet vagy tiszta yang egy „szikráját” (dian 點) – ugyanabban az őseredeti állapotában, mint a korábbi Égben.[14]

 


[1] Meg kell jegyezni, hogy az eredeti kínai nyelvű szövegekben nincsenek élesen elkülönítve a három és a hat vonalból álló jelek, a szerzők az összefoglaló gua 卦 írásjegyet használják, ezért a fordításokban használt trigram vagy hexagram mindig a fordító értelmezésének függvénye. Amennyiben a szerzők konkrétak akarnak lenni, nyolc guáról (bagua 八卦) írnak. A gua jelentése jósjel, felépítését tekintve jelentéstani összetevője a bu 卜(jelentése: jövendölés, jóslás, egy repedést ábrázol a jóslócsonton), hangtani összetevője pegig a gui http://www.yellowbridge.com/chinese/character-etymology.php?zi=%E5%8D%A6 (2014. 08. 15.).

[2] Pregadio 1995: 157

[4] Kohn 2009: 65

[5] Részletesebben lásd Mircea Eliade Kovácsok és alkimisták (Cartaphilus Kiadó, 2004) című művét.

[6] Pregadio 1995: 158

[7] A xiantian és a houtian gyakori magyarítása Ég előtt(i) és Ég után(i) az angol before Heaven és after Heaven mintájára. Hivatkozott szerzőnk cikkében az earlier Heaven és a later Heaven fordítást használja, amit szöveghűen korábbi és későbbi Égnek fordítunk.

[8] Pregadio 1995: 158–159 (a létesülést bemutató táblázathoz beillesztett lábjegyzet, a PDF-ben látható melyik részhez tartozik).

[9] A kínai szöveg forrása: http://ctext.org/dao-de-jing (2012. 09. 29.)

[10] Kósa 2004: 72, 95

[11] Pregadio 1995: 159

[12] A tiangan és a dizhi magyarításáról és kínai asztrológiában betöltött szerepéről lásd ezt a cikket: http://valosagtura.blog.hu/2011/02/12/torzsek_es_agak (2014. 08. 15.).

[13] Pregadio 1995: 160

[14] Pregadio 1995: 160

 

Felhasznált irodalom

Bernhard Karlgren: Grammata Serica Recensa (The Museum of Far Eastern Antiquities, Bulletin 29, Stockholm, 1957)

Fabrizio Pregadio: The Representation of Time in the Zhouyi Cantong Qi. In: Cahiers d'Extrême-Asie, Vol. 8, 1995. 155-173. o.

Kósa Gábor: Klasszikus kínai nyelv 1. (Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 2004)

Livia Kohn: Internal Alchemy (Three Pines Press, 2009).

 

Figyelem! Még nincs vége, ha idáig eljutott, a folytatáshoz kattintson ide: A hármas egység pecsétje 4. rész: Az időszemlélet – folytatás

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/harmas-egyseg-pecsetje-3-resz (2014. 08. 18.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltetett, helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Hozzászólások

Érdekes értelmezés, ez honnan adódik? A szótárak szerint forró vízzel tealevél leöntése (leforrázása), összecsapódik, nekiront, elegyedik, elözönlik, elmos, leöblít értelmű az írásjegy (a 中 az közép, a 水 az víz). Persze a tea leöntése forró levegő emelkedését vonja maga után, de itt inkább a qi két ellentétes jellegének elegyedéséről van szó szerintem, nem felfelé áramlásról. A sorsfejtésben a szembenálló, ill. ellentétes polaritású minőségek találkozására, "ütközésére" is ezt a kifejezést alkalmazzák.

Ha jól emlékszem kl. kínai órán fordítottuk így; a chongnak van olyan igei jelentése, hogy "felmegy", "felhág vhova", "felemelkedik" és itt a qi mozgására utal(hat). Nekem ez belepasszol a kozmikus "képbe", ahogy a qi a két végpont között ide-oda mozog. Mondjuk ebben az esetben a Földről szállna föl az Égbe és onnan le, de ezt már bele kell érteni. Amit írsz, sztem az is tök jól szemlélteti a dolgot. Köszi.

Közben én is találtam ilyen vonatkozásokat a ChineseEtymologyDictionary-ben: szárnyal, sebesen emelkedik, fellövell.

http://www.chineseetymology.org/CharacterEtymology.aspx?characterInput=%...

Köszönöm a hivatkozást. :) Jó hogy ezáltal többekhez is eljuthat a két kifejezés mélyebb értelme(zése).

Szívesen :)

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.