A kozmikus taoista világkép



III. rész, 1. szakasz:
A kozmikus taoista világkép

Előző cikkünkben összevetettük a taoizmust néhány más eszmerendszerrel, most pedig rátérünk a taoizmus alapjául szolgáló világképre.

Ez a rész szorosan kapcsolódik a taoizmus pozitív meghatározásához, annak tulajdonképpen a folytatása, ezért először azt ajánlott elolvasni. Cikksorozatunk tartalomjegyzékét és további részeit megtalálja itt.

Mivel nem tudjuk elkerülni néhány idegen szó használatát, kezdjük a magyar jelentéseikkel (a szószármaztatások Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárából valók, betoldásainkat és kiegészítéseinket szögletes zárójelben mellékeljük):

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre’. Eredete a görög kozmosz ‘világmindenség’, [‘világegyetem, rendezett mindenség’].

kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’. Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’. Eredete a görög gonosz (‘származás, eredet’).

kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’. Eredete a görög logosz (‘vélemény, tanulmány’ [‘valamilyen tudás módszeres elrendezése, tudomány']).

A megnevezhetetlen lét mint a létezés alapja

Ismétlésként: a taoizmus tételezi a megnevezhetetlen daót, a mindenség forrásául szolgáló alaplétet. Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben jeleztük, itt eltérünk a megszokott fordítói gyakorlattól, és a daót e kitüntetett jelentéstartományában nem útnak, hanem létnek fordítjuk. E megnevezhetetlen létre tett néhány utalás a Daode jingben 道德經:

1. szakasz (nyelvtani elemzése megtekinthető ebben a cikkünkben):

道可道,非常道。名可名,非常名。

A szakasz magyar fordítása, megtartva a forrásnyelv nyelvtani szerkezetét:

A lét, amit ki lehet mondani, nem azonos az állandó léttel.
A név, amit meg lehet nevezni, nem azonos az állandó névvel.

Gördülékenyebben fogalmazva, eltérve a forrásnyelv nyelvtani szerkezetétől:

A kimondható lét nem az állandó lét.
A megnevezhető név nem az állandó név.

25. szakasz:

有物混成,先天地生。

Van valami, ami a káoszból jött létre, korábbi az Ég és a Föld születésénél.

A wu 物 fő jelentése létező, dolog, jelenség. Mivel itt a létre utal, inkább valaminek fordítjuk.
A hun 混 elterjedt fordítása káosz, ami alatt rendszerint zűrzavart, összevisszaságot értünk. Ebben az esetben viszont (összhangban a görög szó eredeti jelentésével) arra az ősegységre utal, ami az elemek szétválását és így a létesülés folyamatát megelőzte/megelőzi.

A lét tehát megelőzi a világmindenség kialakulását, és mert megtartja megnevezhetetlen mivoltát, megmarad a létezésen és a nemlétezésen „kívülinek” (azaz transzcendens). A megnevezhetetlen lét ugyanakkor a létezésben is benne rejlő, hiszen erején (de 德) keresztül áthatja a mindenséget is (azaz immanens).

transzcendens: ‘érzékfölötti, a tapasztalatokon túli’. Bölcseleti szakszó, a latin transcendere (‘áthág, meghalad’) ige folyamatos melléknévi igeneve a trans- (‘át’) és scandere (‘hág, emelkedik’) elemekből.

immanens: ‘benne rejlő, természetéből következő’, ‘a tapasztalati világon túl nem mutató’. – immanencia: ‘az érzéki tapasztalat számára hozzáférhető jelenségek összessége, a transzcendencia ellentéte’. Bölcseleti szakszó a latin immanens, tkp. in-manens (‘benne maradó’) nyomán, in- (‘benne, belül’) és manere (‘marad’).

Ez utóbbi gondolat központi lesz az alkímiai taoizmusban, melynek egyik kulcsszava az isteni vagy szellemi fény (shenming 神明), ami a taoista alkímia rendszerében a tiszta yang (chunyang 純陽) szikrája (a tiszta yang a megnevezhetetlen dao alkímiai megfelelője). Erről Az aranyelixír útja című tanulmány vonatkozó fejezeteit tudjuk ajánlani.

Taoista kozmogónia és kozmológia

Nézzük, hogy ölt formát a megnevezhetetlen dao:

42. szakasz:

道生一,一生二,二生三,三生萬物。

A lét létrehozza az egyet, az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt.

25. szakasz:

人法地,地法天,天法道,道法自然。

Az ember a Föld törvényeit követi, a Föld az Ég törvényeit követi, az Ég a lét törvényeit követi, a lét öntermészetének törvényeit követi.

A lét tehát egy törvényszerűség vagy rend szerint nyilvánul meg, ezért a daót ezen jelentéstartományában szokták „törvénynek” vagy „rendnek” is fordítani.

Itt hangsúlyozzuk, hogy a dao ezen jelentéstartományában nem a megnyilvánult természetet jelenti, hanem

  • elsősorban a létesülés rendjét és folyamatát;
  • másodsorban a természet törvényszerűségeit, azaz a megnyilvánult természet rejtett és mögöttes rendjét, vagy mondhatjuk, hogy a természet útját (ami az égi rendben, a bolygómozgásokban ölt testet).

Mindezekből következik, hogy létezik/létezhet az emberi cselekvési formáknak is rendje, ahogy az egyetemes törvénnyel összhangban a dolgokat végezni kell/lehet/érdemes annak érdekében, hogy a cselekvő visszajusson a lét állapotába – ahonnan ugye ez egész folyamat elindult.

  • A módszer tehát az, hogy a fenti rejtett törvényszerűségekkel összhangban kell végezni a dolgokat (ebben a tekintetben a dao tényleg az út, melyen járni kell).
  • Ezt a „járást” jelöli a nemcselekvés (wuwei 無爲) kifejezés, ami ennek fényében az együtt haladás a természet törvényeivel vagy rendjével. Tehát nem a megnyilvánult természettel, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem annak törvényszerűségeivel, rendjével. És mindezt azért érdemes végezni, hogy az úton járó (a taoista) kapcsolatba kerüljön a megnevezhetetlen léttel.

A létesülés szintjei

Nézzük meg, hogy mit is takarnak a 42. szakaszban felvázolt szintek: „A lét létrehozza az egyet, az egy létrehozza a kettőt, a kettő létrehozza a hármat, a három létrehozza a tízezer létezőt.”

A létesülés szintjei a taoizmus szerint, a yin-yang széles körben ismert ábrázolásával egy képbe sűrítve, mely a fent idézett sorban tárgyalt folyamatot jeleníti meg.

Ugyanaz a folyamatábra, csak a yin-yangot kevésbé ismert módon jeleníti meg. A 3. szinten a fekete-fehér vonalak kívülről befelé haladva kiadják a kan 坎 ☵ és a li 離 ☲ jelet, az egymással elkeveredett yin-yang egyik szimbólumát.

A cikkben látható, a létesülés lépcsőfokait kozmikus jelképekkel szemléltető ábrázolások ihletéül szolgáló leírások és ábrák Fabrizio Pregadio két tanulmányában találhatóak: Az aranyelixír útja – 8. fejezet: A benső elixír és az ember és „The Representation of Time in the Zhouyi Cantong Qi.

A lét (dao 道): mindennek forrása, oka

További megnevezése (mindkettőt főleg az alkímiai taoizmus használja):

  • chunyang 純陽: tiszta yang
  • xu 虛: üresség, űr, üres tér (Figyelem! Fordítása ellenére a xut nem szabad a fizikai, minket körülvevő térrel azonosítani, hiszen itt egyértelműen a megnevezhetetlen daóra utal, a tér-idő kettősség pedig a későbbi Ég ismérve. Lásd lejjebb.)

Az Egy: a léttől elválaszthatatlan, vele együtt járó erő

További megnevezései:

  • de 德: erő, hatóerő, erény, erély
  • wu 無: nemlétezés, nincs, semmi
  • wuji 無極: végtelen („ellentétek és végpontok nélküli állapot”)
  • qi 氣: pára
  • yuanqi 元氣 (főleg az alkímiai taoizmusban): eredendő pára
  • shenming 神明 (főleg az alkímiai taoizmusban): szellemi/isteni fény
  • mu 母: anya
  • shui 水: víz
  • hundun 混沌: őskáosz (mint korábban is jeleztük a káosz itt nem zűrzavart, hanem egységet jelent)
  • kozmikus jelképe: Sarkcsillag

A wu 無 (nemlétezés, nincs, semmi) valószínűleg némi magyarázatot igényel: a wu 無 nyelvtanilag a létige (you 有: van, birtokol) tagadó alakja (nem van, nem birtokol), vagy főnév előtt tagadószó (nincs); pl. a shan wu mu 山無木 mondat például annyit tesz, hogy „A hegy nem birtokol fát.” azaz „A hegyen nincs fa.”

A helyzet egyedi színezetét az adja, hogy itt egy, a lét által létrehozott minőséget jelöl. Tehát nevével és nyelvtani szerepével ellentétben nagyon is van, nagyon is létezik. Ebben a világképben tehát a „nincs is van”.

A Kettő: az eredendő pára két módosulata, még mielőtt elkeverednének egymással

További megnevezései:

  • you 有: létezés, van (az előbbi wu 無 párja, tehát a létige állító alakja)
  • huangji 皇極: a fenséges végpont(ok)
  • zhenyin 真陰 és zhenyang 真陽: valódi yin és valódi yang (de sokszor csak egyszerűen yin 陰 és yang 陽)[1]
  • qian 乾 ☰ és kun 坤 ☷: teremtő és befogadó
  • yuanjing 元精 és yuanshen 元神: eredendő lényeg és eredendő szellem (főleg a benső alkímiai taoizmusban)
  • kozmikus jelképe: tian 天 és di 地, azaz Ég és Föld

[1] Elterjedt magyarításaik: yin ’sötét, árnyékos, felhős’; yang ’fényes, világos, napos’. Mivel ebben a jelentéstartományukban egyik fordítás sem adja vissza a létesülési folyamatban betöltött szerepüket (hiszen ezen a létesülési szinten még nem jöttek létre azok a légköri viszonyok, melyekre a magyarítások utalnak), lehetséges, hogy ebben az esetben is érdemes eltávolodni az elterjedt fordítói gyakorlattól. Egyelőre ötletként rögzítem magamnak a yin ’lényegi alap’ (szubsztancia) és yang ’benső lényegiség’ (esszencia) magyarításait, melyek valamivel közelebb állnak a világot létrehozó erők szerepéhez.

Figyelem! A Kettő nem két különböző minőséget jelöl, ahogy azt gyakran értik, hanem ugyanannak a minőségnek a két módosulata (mint például a szilárd és a folyékony halmazállapotú víz). A taoista világkép tehát nem dualista (kettős), hanem monista (egységes).

Monád: ‘a világ egyedi és oszthatatlan szubsztanciája ‹Leibniz német filozófus szerint›’. Tudományos szakszó a görög monasz, monadosz (‘egység, egyedülvaló’) nyomán, ez a monosz (‘egyedüli’) származéka. A monasz az ókori görög filozófiában is jelentett atomszerű, de anyagtalan elemi egységet.

Duális: ‘kettős’, ‘‹nyelvtanban› kettős szám’. – dualista: ‘kettős berendezkedésű’. – dualizmus: ‘filozófiai tan, amely szerint az anyag és szellem két önálló független létező’. – dualisztikus: ‘a dualizmuson alapuló, kettős rendszerű, kételvű’. Nemzetközi szavak a dualis (‘kettős’) nyomán, ennek alapja a duo (‘kettő’) számnév.

A taoista kozmológiában idáig tart a korábbi Ég vagy Ég előtti (xiantian 先天) állapot, melynek ismérve, hogy megelőzi a tér és az idő szétválását, így időtlen. A hárommal lépünk át a későbbi Ég vagy Ég utáni (houtian 後天) állapotba, melyben a négy irány vagy égtáj (sifang 四方) képében megjelenik a tér, a négy időszak vagy évszak (sishi 四時) alakjában pedig az idő – ebben a kozmológiában a tér és az idő elválaszthatatlan egymástól, hiszen a térben mozgó égitestek jelölik az időszakokat is.

A Három: az egymással elkeveredett yin-yang

A 3 így jön ki: yin+yang+a keveredésük=három. További megnevezései:

  • taiji 太極: a hatalmas végpont(ok), a hatalmas végső
  • kan 坎 ☵ és li 離 ☲: mélység és kapaszkodó
  • ri 日 és yue 月: Nap és Hold

Ennek a létesülési szintnek talán a legfontosabb jellemvonása (ami központi fontossággal bír az alkímiai taoizmusban) az, hogy a yin és a yang lényege a vele ellentétes minőségben rejtőzik el. Ezt az felcserélődést szemléletesebben adják vissza a Yijing 易經 (A változás könyve) jelképei:

A létesülési folyamat a Yijing jelképeivel ábrázolva. A yin és a yang helycseréje a 2. és a 3. lépés között megy végbe, és a korábbi Ég, illetve a későbbi Ég közti választóvonalat jelenti. Ez a mozzanat központi jelentősségel bír majd az alkímiai taoizmusban.

A tízezer létező (wanwu 萬物): az előbbi lépés folyamatos ismétlődéséből létrejövő világ

Ez az egymással elkeveredő yin-yang világának jelképe. További elnevezései nem jutnak eszembe, de ha találkozom velük, majd frissítem az írást.

Összefoglalva

  • a „nulla”: a megnevezhetetlen dao,
  • az egy: az ősegység állapota,
  • a kettő: az egymással még el nem keveredett yin-yang,
  • a három: az egymással elkeveredett yin-yang, tehát ők ketten és az egyesülésük eredménye,
  • a tízezer: a yin-yang egyesülésének állandó ismétlődéséből létrejövő világ.

Kiegészítés

A felsorolt, elvont létesülést kiváltó és irányító erők fizikai megnyilvánulásai lehetnek a következők:

  • a „nulla”: a megnevezhetetlen dao láthatatlan,
  • az egy: a fény, mely átvilágít a „világköpenyen” és így minden fény forrása, elsősorban pedig a Sarkcsillag fényében testesül meg,
  • a kettő: az állócsillagok alkotta csillagképekben jelenik meg, melyek már elkülöníthetőek, viszont a földi világ szemszögéből még mozdulatlanok,
  • a három: a Nap és a Hold, melyek fénye a változás világát uralja és irányítja,
  • a tízezer létező: a földi létformák világa.

Összefoglaló ábrák

A fent vázolt folyamatot igyekeztünk az alábbi ábrákba összeszerkeszteni. Eredetiben (fektetett A4-es méretben, 300 dpi felbontásban) megtekintheti és letöltheti a kép alatti linkre kattintva.

A taoista kozmogónia és kozmológia folyamatábraként. Előnye, hogy ezen jól látszik a világot létrehozó és mozgató láthatatlan erők (pl. Teremtő és Befogadó), valamint azok látható megnyilvánulásai (pl. Ég és Föld) közti „szintkülönbség. A megtekintéshez és a letöltéshez kattintson ide.

 

A taoista kozmogónia és kozmológia körben ábrázolva. Előnye, hogy ezen jól látszik: semmi nem esik a megnevezhetetlen Lét hatókörén kívül. A megtekintéshez és a letöltéshez kattintson ide.

Figyelmeztetés: a számok nem mennyiségek, hanem minőségek!

Fontos rögzíteni, hogy a számok ebben a világképben elsősorban nem mennyiségeket, hanem minőségeket jelölnek. A három tehát nem azt jelenti, hogy „három darab valami” létezik, hanem hogy létezik a két alapminőség és a keveredésük. Így a hármat már egyből a tízezer követi, ami az egymással elkeveredett yin-yang világának jelképe.

Zárásként

Szeretnénk újfent rögzíteni, amit a taoizmus és más eszmerendszereket összehasonlító bejegyzés vonatkozó részeiben már megtettünk:

A taoizmus nem egy pszichologizált világképet vall

A taoizmus nem egy pszichologizált világképet vall, melyben az ember lelki/szellemi/tudati/elmei erői vetülnek ki és teremtik meg a „külső” világot, mely így önvalótól mentesen pusztán az emberi lélek/szellem/tudat/elme viszonylatában létező káprázat, hanem a világ és a világot létrehozó, majd fenntartó egyetemes erők a taoizmus világképe szerint ténylegesen léteznek.

Mi több, a sokféleség, a létezők világa sem az emberi lélek/szellem/tudat/elme osztályozó és megnevező képessége által jön létre. Tehát nem attól jön létre a sokféleség, hogy az ember tévesen azonosítja a korábbi Éghez tartozó önvalóját (isteni fényét shenming 神明) a későbbi Éghez tartozó vetületével (a testével), majd a kettősség állapotába vetve elkezdi megnevezni a körülötte levő világot, és ezáltal létrejönnek a tőle elkülönült létezők, jelenségek.

Nem így áll a dolog, nem állhat így a dolog, mert a fent nevezett létesülési folyamat a daóból kiindulva mindenképpen végbemegy és a tízezer létező világa mindenképpen kialakul, nem pusztán az emberi lélek/szellem/tudat/elme működésének függvényeként vagy következményeként.

A taoizmus bizonyos rendszerekkel össze nem egyeztethető szellemi célt kínál gyakorlójának

Fentiekből következik az is, hogy a taoizmus bizonyos rendszerekkel össze nem egyeztethető szellemi célt tűz ki és kínál gyakorlójának. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy annak belátása és felismerése egy szellemi út és a hozzá kapcsolódó módszertan célja, hogy a világot ténylegesen létező erők alkotják, vagy annak, hogy a világ tulajdonképpen nem is létezik, csak közösen álmodjuk.

Hogy ki mit fogad el igazságnak és milyen cél felé veszi útját, az természetesen magánügy, az adott eszmerendszer alapvetéseinek tisztázása azonban már közügy, hiszen ha egyesek egymással ellentétes elveken nyugvó eszmerendszerek gyakorlatait végzik (ami nem ritka), akkor a legjobb esetben nem tesznek előrelépést útjukon, rosszabb esetben viszont meg is zavarodhatnak (sajnos erre is van példa).

Itt már csak visszautalunk összehasonlító cikkünk vonatkozó részére, amiben felhívtuk a figyelmet a buddhizmus és a taoizmus vizsgálódási hatóköre közti alapvető különbségre: előbbi az érző lény élményvilágát vizsgálja (abból is elsősorban a szenvedést), és abban igyekszik változást elérni, utóbbi (mint azt fönt is láthattuk), a világmindenség kialakulásáért és fennmaradásáért felelős erőket vizsgálja, majd ezen erőkbe helyezi bele az embert.

Ahogy írtuk: „Továbbá, míg a Páli kánonban Buddha kifejezetten visszautasította azon kérdések megválaszolását, amelyek a világmindenség természetére vonatkoztak (Aggivaccagotta sutta, Wikipedia oldal, Access to Insight) mondván, hogy a szenvedés megszüntetéséhez ezen válaszok nem vinnének közelebb, tehát üdvtani jelentőségük nincsen, addig a taoizmus kifejezetten a világmindenség kialakulásával és fennállásával foglalkozik és az üdvözülést éppen annak megismerésétől teszi függővé.”

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az egyik vizsgálódási mód jobb lenne, míg a másik rosszabb, hanem azt, hogy legkésőbb az adott eszmerendszerhez társuló gyakorlatok megkezdésekor tisztában kell lenni a következőkkel:

  • ki hova szeretne és hova nem szeretne eljutni művelésével,
  • az adott módszertan oda visz-e vagy sem.

Ha pedig ellentétes felismerésekhez akarnak eljuttatni az eszmerendszerek, akkor jobb nem összekeverni a gyakorlataikat sem.

A mindenséget létrehozó és fenntartó erők vizsgálatából adódó erénytan

A taoista világképben a világ egy meghatározott rend/törvényszerűség szerint jön létre, majd fennállása során is e rend/törvény szerint működik és marad mozgásban.

Hadd hívjuk fel rá a figyelmet: a daóból nem jöhet létre akármi, hanem csakis az Egy. Az Egyből megint nem akármi jöhet létre, hanem csak és kizárólag a Kettő, és így tovább. Lépés tehát nem marad ki, és senki nem dobhat kétszer, itt kérem minden szabályok szerint zajlik.

Ha az üdvözülés kulcsa az összhangban haladás a világot mozgató erők rendjével (annak érdekében, hogy az ember meghaladja azokat), akkor ebből következik, hogy az üdvözülni kívánó ember nem tehet bárhol, bármikor, bármit, hanem adott tér-idő metszetben csak azt és csak úgy tehet, ami és ahogy az égi renddel/törvényszerűségekkel, valamint a személyiségével, adottságaival összhangban van.

Tehát a világot létrehozó és fenntartó erők meghatározzák, hogy adott helyen és adott időpontban az adott egyén számára mi az üdvözítő (mivel tud felülkerekedni az őt is irányító törvényszerűségeken). Ezeket a minőségeket pedig a bolygómozgások jelölik ki és szabják meg, mert azokban ölt testet a világot létrehozó és fenntartó rend (természetesen a tízezer létező világában látható bolygómozgások csak a létesülési rend megjelenései, nem azonos velük – lásd a fent leírt létesülési folyamatot).

„De mindez nem pusztán jelképesen értendő?” – kérdezhetnénk. „Nem inkább arról van szó, hogy mivel a világ káprázat, ezért a bolygók által kijelölt tér-idő pontokat sem kell szó szerint venni?”

Nos, a válasz az, hogy nem. Mivel – ahogy azt följebb tisztáztuk – a bolygómozgások és a világ nem az emberi lélek/szellem/tudat kivetülése, hanem ténylegesen létező valóság.

Ez például egy nagy módszertani különbség más rendszerekkel összevetve, melyekben nincs jelentősége a világot mozgató erők körkörös mozgásainak, hiszen a világot vagy nemlétezőnek tekintik, vagy vizsgálódási körükön kívül esik, ezért nem foglalkoznak vele.

 

A következő részben ezt a kozmikus taoista világképet rávetítjük az emberi testre, és meglátjuk, mi történik.

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/kozmikus-taoista-vilagkep (2014. 04. 11.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Hozzászólások

Örülök hogy rátaláltam erre a cikkre. Nem csalódtam benne.