Latin és görög eredetű szavak magyarítása



Latin és görög eredetű szavak magyarítása – olvasói segédlet

Éppen René Guénontól olvasom A mennyiség uralma és az idők jelei (második javított kiadás: Debrecen, 2006, Kvintesszencia Kiadó) című művet. Mivel a fordító, Buji Ferenc nem magyarította a műben bőséggel előforduló latin és görög eredetű szavakat (ez nem kritika, csak ténymegállapítás), összeállítottam magamnak egy szószedetet a gyakran előforduló idegen szavakból és kifejezésekből. Talán másnak is hasznos lehet, ezért itt közzéteszem.

A meghatározások és a szószármaztatások a Magyar etimológiai szótárból származnak. A könnyebb áttekinthetőség miatt a címszavakat és magyarításaikat egymás alá szerkesztettem és a félkövér kiemelést máshogy használtam, mint a szótár. A szavakat a hasonló vagy éppen ellentétes jelentésük miatt összetartozó csoportok szerint rendeztem el.

Modern, archaikus, tradicionális

modern: ‘korszerű, az adott kor követelményeinek megfelelő’; ‘újszerű, divatos’.
modernizál: ‘korszerűsít’. – modernizáció: ‘korszerűsítés’. modernizmus: ‘újszerű elveket hirdető művészeti, főleg irodalmi irányzatok ‹19–20. század› összefoglaló neve’.
Nemzetközi szócsalád a középkori latin latin modernus (‘új, mostani’) nyomán; ez a modus (‘mérték, mód’) származéka a modo (‘imént, épp most’) határozói alakból, a hodie > hodiernus (‘ma > mai’) képzés mintájára.

archaikus: ‘régi, ősi, kezdeti’.
archaizmus: ‘régiesség’. – archaizál: ‘műalkotásban régies stílusjegyeket helyez el’.
A görög arkhaiosz (‘ősi’) szó latinos formájú származékai; arkhé a.m. ‘kezdet’.

tradíció: ‘hagyomány’.
tradicionális: ‘hagyományos’.
Nemzetközi szócsalád a latin traditio, traditionis (‘hagyomány’) nyomán, a tradere, traditum (‘átad’) igéből, a tra(ns)- (‘át’) és dare (‘ad’) elemek alapján.

Szakrális, profán

szakrális: ‘isteni, szent, a szentségekkel kapcsolatos’; ‘egyházi, kultikus jellegű’: szakrális tárgyak, szakrális hatalom.
szakramentum: ‘szentség ‹mint keresztelés, oltáriszentség, házasság stb.›’.
Egyházi szakszavak a latin sacer, sacra, sacrum (‘szent, istenségnek ajánlott’) tőből.

profán: ‘világi, nem vallási’: egyházi és profán zene; ‘közönséges’; ‘a vallási értékeket romboló, kegyeletsértő’.
profanál, profanizál: ‘megszentségtelenít’; ‘‹szent dolgot, nemes eszmét› méltatlan célra használ’.
profanáció: ‘kegyeletsértés, szent ügy megcsúfolása, lejáratása’.

A latin profanus (‘fel nem szentelt, ‹istentiszteletbe, kultuszba› be nem avatott’) és profanare (‘meggyaláz’) szavak nyomán, a pro- (‘előtt’) és fanum (‘szentély’) elemekből; utóbbi a fas (‘isteni törvény’) származéka. A profán tehát ‘a szentélyen kívül álló’, a hely szentségében nem részesülő. A profán a  német profan átvétele.

Princípium, esszencia, szubsztancia, matéria

princípium: ‘alapelv, vezérelv’; ‘‹a filozófiában› alap-ok, ős-ok, vég-ok’.
Latin szó, a.m. ‘kezdet, alap-ok’, a princeps, principis (‘első, élen álló’) melléknév nyomán.

principális, principiális: ‘hivatali főnök ‹főleg ügyvédi irodában›’.
principátus: ‘vezető szerep’; ‘‹az ókori Rómában› a korai császárság, az Augustus által létrehozott államforma, amely egy ideig még őrizte a köztársasági intézményeket’; ‘fejedelemség’.

Nemzetközi szócsalád a latin princeps, principis (‘elöljáró, első tisztségviselő’) nyomán, amely a primus (‘első’) és capere (‘fog, vesz’) elemek révén ‘az első helyet elfoglaló’ jelentésű.

esszencia: ‘lényeg, valaminek a veleje’.
esszenciális: ‘lényeges, lényegi’.
Filozófiai szakszó a latin essentia (‘lényeg, létezés’) nyomán. Ez a szó a késői, főleg az egyházi latinban született meg mint Krisztus isteni és/vagy emberi lényegének szakterminusa. Voltaképp erőszakolt képzésen alapszik, az essens, essentis ugyanis úgy hat, mintha az esse (‘van, létezik’) folyamatos melléknévi igeneve volna, holott az valójában ens, entis.

szubsztancia: ‘minden létező legbensőbb lényege’.
szubsztanciális: ‘lényegi, lényeges, alap-’.
Latin bölcseleti szakszó (substantia), tkp. ‘lényeg, minőség, létezés’, a substare (‘létezik’) ige folyamatos melléknévi igenévi substans, substantis alakjából, a sub- (‘alatt, mellett’) és stare (‘áll’) elemekből.

matéria, materia: ‘anyag’.
materiális: ‘anyagi, az anyaghoz kötődő, kézzelfogható’; ‘anyagi, pénzbeli’.

materialista: ‘anyagelvű ember, a materializmus híve’; ‘‹melléknévként› a materializmussal kapcsolatos’; ‘anyagias (ember)’.
materializmus: ‘anyagelvűség, az a bölcseleti nézet, hogy az anyag, a lét elsődleges a tudathoz képest’; ‘anyagiasság’.
materializálódik: ‘megtestesül, anyagi erővé válik’; ‘‹spiritiszta elképzelés szerint a szellem› anyaggá válik’.

Nemzetközi szócsalád a latin materia (‘anyag’) nyomán, amely a mater (‘anya’) származéka, ama szemlélet alapján, hogy az anyag mindennek a szülőanyja; ennek jegyében alkották meg a nyelvújítás korában a magyar anyag szót is.

Aktuális, virtuális

aktuális: ‘időszerű, soron lévő, éppen megoldásra váró; alkalomszerű; sürgős, szükséges, esedékes’; ‘‹régebben› valóságos, tényleges’.
aktualitás: ‘időszerűség, esedékesség’.
aktualizál: ‘a jelenre, a jelen helyzetre vonatkoztat’

Nemzetközi szócsalád a latin actualis (‘tényleges, működő’) melléknévből. Ennek alapja az actus (‘cselekedet’) az agere, actum (‘cselekszik, végbevisz’) igéből. A szó ‘tényleges’ jelentése az eredeti, és a legtöbb nyelvben így használatos (angol actual, francia actuel stb.). A ma eleven jelentéskör német hatásra alakult ki nyelvünkben.

Szerkesztői megjegyzés: a műben, bölcseleti témája miatt, természetesen a ’valóságos, tényleges’ jelentésben szerepel.

virtuális: ‘lehetőségként ‹valamiben› benne rejlő’; ‘lappangó’; ‘látszólagos, nem való’: virtuális kép (lencsében, tükörben).
A francia virtuel (‘erőkifejtésre képes, de nem működésben lévő’) átvétele német közvetítéssel, a szóvéget latinosítva. Forrása a latin virtus.

virtus: ‘bátorság, hősiesség’; ‘a bátorság és férfiasság fitogtatása, a veszélyt lebecsülő vakmerőség’: virtuskodik;
‘‹régebben› erény’: Látja a Virtust letapodva nyögni, / Látja a Bűnnek koronás hatalmát (Berzsenyi).
Latin szó, a.m. ‘férfiasság, bátorság, erény’, a vir (‘férfi’) képzett származéka.

Korrespondencia, analógia, korreláció

korrespondencia: ‘összeköttetés, kapcsolat, megfelelés’, ‘‹régebben› levelezés’.
Nemzetközi szó a latin correspondentia nyomán, az itt kölcsönösséget jelző con- és a respondere (‘felel’) elemekből, tehát ‘felelgetés’. Lásd még responsorium.

analógia: 'hasonlóság, részleges egyezés, párhuzamosság két dolog között'.
Görög tudományos szakszó (tkp.’ viszony, arány, megfelelés’) az ana- (‘fel, át’) és logosz (‘tanulmány’) elemekből, legó (‘beszél’).

korreláció: ‘kölcsönös megfelelés, összefüggés ‹két vagy több dolog között›’.
korrelatív: ‘egymással összefüggő, egymásnak megfelelő, kölcsönös’.
Latin tudományos szakszavak a con- (‘együtt’) és relatio (‘jelentéstétel, megfelelés, viszony’) elemekből.

Transzcendens, immanens

transzcendens: ‘érzékfölötti, a tapasztalatokon túli’.
Bölcseleti szakszó, a latin transcendere (‘áthág, meghalad’) ige folyamatos melléknévi igeneve a trans- (‘át’) és scandere (‘hág, emelkedik’) elemekből.

immanens: ‘benne rejlő, természetéből következő’, ‘a tapasztalati világon túl nem mutató’.
immanencia: ‘az érzéki tapasztalat számára hozzáférhető jelenségek összessége, a transzcendencia ellentéte’.
Bölcseleti szakszó a latin immanens, tkp. in-manens (‘benne maradó’) nyomán, in- (‘benne, belül’) és manere (‘marad’).

Kvantitás (kvantitatív, kvantifikál) vs. kvalitás (kvalitatív, kvalifikál)

kvantitás: latin, valamilyen jelenségnek mennyiségi jellegű meghatározottsága és mérhető volta
kvantitatív: latin, mennyiségi
kvantifikáció: latin, minőségnek, folyamatnak, értéknek mennyiségi mutatókkal való jellemzése, leírása

E három szócikk nem szerepel az etimológiai szótárban; a meghatározások forrása Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Akadémia Kiadó, Budapest, 1994), nevezett szócikkek.

kvalitás: ‘minőség’, ‘‹szellemi› képesség’: nagyszerű kvalitásai vannak.
kvalitatív: ‘minőségi’: kvalitatív elemzés.
Nemzetközi szócsalád a latin qualitas, qualitatis (‘milyenség, minőség, tulajdonság’) nyomán, a qualis (‘milyen’) kérdő, illetve vonatkozó névmásból.

kvalifikál: ‘képesít’, ‘minősít’: kvalifikálhatatlan kifejezéseket használt. – kvalifikáció: ‘képesítés, képzettség’.
Nemzetközi szó a késői latin qualificare (‘valamilyenné tesz, minőséget, képzést ad’) nyomán: qualis (‘milyen’) és facere (‘csinál’).

Doktrina, teória (teoretikus), praxis (praktikus), diszciplína (diszciplináris), terminus (terminológia), fundamentum (fundamentális)

doktrina: ‘tan, tanítás, elmélet’.
Nemzetközi szócsalád a latin doctrina (‘tanítás, tan, tudás’) alapján, amely a docere, doctum (‘tanít’) származéka.

teória: ‘elmélet’.
teoretikus: ‘elméleti szakember ‹valamilyen témában›’, ‘‹melléknévként› elméleti’, ‘elvont, nem gyakorlati’.
A görög theória (‘megszemlélés, elmélkedés, elmélet’) és theórétikosz (‘szemlélődő, elmélkedő’) szavak átvétele latin közvetítéssel, forrásuk a theóreó (‘megfigyel, megvizsgál’) ige.

praxis: ‘gyakorlat, valóság, való élet’: más a teória és más a praxis, ‘gyakorlati tevékenység’, ‘orvos vagy ügyvéd hivatásszerű működése’: ilyen esettel nem találkoztam a praxisomban.
Nemzetközi szócsalád a görög praxisz (‘működés, üzleti tevékenység’) nyomán, a prasszó, tkp. prak-szó (‘cselekszik’) igéből.

diszciplína: ‘fegyelem’, ‘tudományág, tanszak’.
Nemzetközi szó a latin disciplina (‘oktatás, tudomány, fegyelem, rend’) nyomán. Ez a discipulus (‘tanítvány’) továbbképzett alakja, mindkettő forrása a discere (‘tanul’) ige. A tanulás és a fegyelem az iskolai munka világában kapcsolódik össze.

terminus: ‘határidő, határpont’, szakszó, műszó.
terminológia: ‘szakszókincs’.
terminátor: ‘árnyékhatár a Nap által megvilágított Holdon vagy más égitesten’. - ez nem tartozik a műhöz, csak érdekességképpen
Tudományos szakszócsalád a latin terminus (‘határkő, határ, korlát’), illetve terminare, terminatum (‘határol’) szavak nyomán, végső forrásuk a görög terma (‘határ, vég’).

fundamentum: ‘alapzat, alap’.
fundamentális: ‘sarkalatos, alap-’.
Nemzetközi szócsalád a latin fundamentum (‘alap’) szóból, amely a fundare (‘alapoz’) ige származéka, végső forrása fundus (‘fenék, alap’).

Univerzum (univerzális), kozmosz (kozmikus), speciális

univerzum: ‘mindenség, világegyetem’.
univerzális: ‘egyetemes, mindent átfogó’, ‘sokféle munkára alkalmas’: univerzális konyharobot.
univerzáliák: ‘a legáltalánosabb fogalmak ‹a filozófiában›’.
Nemzetközi szócsalád a latin universus (‘együttes, egész, összes’) nyomán, tkp. ‘egybe, egyfelé fordított’ az unus (‘egy’) és versus (‘fordult’) elemek alapján, utóbbi a vertere, versum (‘fordít’) igéből.

kozmo-: ‹összetételek előtagjaként› ‘a világmindenségre, a világűrre vonatkozó’.
kozmogónia: ‘a világ, a mindenség keletkezése’: kozmogóniai mítoszok, ‘az égitestek keletkezésével foglalkozó tudományág’.
kozmológia: ‘a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány’.
Az előtag eredetére nézve lásd kozmosz. Az utótagok eredete sorra: görög gonosz (‘származás, eredet’), logosz (‘vélemény, tanulmány’).

kozmosz: ‘világmindenség’, ‘világűr’.
kozmikus: ‘a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható’: kozmikus katasztrófa, ‘a világűrrel kapcsolatos’: kozmikus por, kozmikus sugárzás, kozmikus sebesség.
Nemzetközi tudományos szakszavak a görög koszmosz (‘elrendezés, világrend, mindenség’), illetve koszmikosz (‘a világegyetemre vonatkozó’) nyomán, forrásuk a koszmeó (‘elrendez, igazgat’) ige.

speciális: ‘különleges, sajátos’.
specialitás: ‘különlegesség’, ‘érdekesség, nevezetesség’.
specializál: ‘szakosít, sajátos szakterületekre tagol, alkalmaz’.
specializáció: ‘szakosodás’, ‘munkamegosztás’.
Nemzetközi szócsalád a latin specialis (‘egy bizonyos fajtához tartozó, sajátos, különleges’) nyomán, a species (‘alak, külszín, faj, nem’) tőből, amely a specere (‘néz’) ige származéka.

Pólus (poláris), fázis, ciklus (ciklikus), periódus (periodikus), tendál (tendencia)

pólus: ‘(földrajzi, mágneses) sark’.
poláris: ‘sarki’: poláris fény, ‘szöges, végletes ‹ellentét›’.
polaritás: ‘‹mágneses› sarkosság’, ‘ellentét, feszültség’.
Tudományos szakszócsalád a latin polus (‘a földtengely sarkpontja’), illetve előzmény, a görög polosz (‘tengely, tengelypont’) nyomán, ez a peleó (‘mozog’) ige származéka.

fázis: ‘egy (kör)folyamat valamelyik szakasza’: a fejlődés fázisai, a hold fázisai.
Tudományos szakszó a latin phasis (‘égitestek fényváltozásainak egy szakasza’) alapján, ez az azonos értelmű görög phaszisz átvétele, forrása a phainó (‘látszik, megjelenik’) ige.

ciklus: ‘szabályosan visszatérő időszak’, ‘szabályos időközönként ismétlődő események egységnyi szakasza’: női ciklus, ‘egy köteten belül szorosabban összetartozó versek vagy elbeszélések csoportja’: versciklus, novellaciklus, ‘azonos témakörű előadássorozat’: Beethoven-ciklus a Zeneakadémián.
ciklikus: ‘körfolyamatszerű, visszatérő egységekből álló’.
Nemzetközi szó a latin cyclus nyomán, amely a görög küklosz (‘kör’) mgfelelője.

periódus: ‘(visszatérő) szakasz, időköz’, ‘szabályosan ismétlődő jelenségek egy szakasza’: váltóáram periódusa, ‘‹régebben› körmondat’.
periodikus: ‘a szabályos visszatérésen, ismétlődésen alapuló’: periodikus rendszer.
periodizál: ‘korszakol, korszakokra bont’.
Nemzetközi szócsalás a latin periodus, illetve előzménye, a görög periodosz (‘körfordulat, szakasz’) nyomán, a peri- (‘körül’) és hodosz (‘út’) elemekből.

tendál: ‘irányul, törekszik ‹valamerre›’.
tendencia: ‘irány, irányzat, irányulás’, ‘jelenség, esemény kibontakozásának iránya’, ‘elfogultság, részrehajlás, rosszhiszemű beállítás’: ebben tendenciát gyanítok.
tendenciózus: ‘célzatos, irányzatos, elfogult, rosszhiszeműen ferdítő’: tendenciózus kijelentések.
Nemzetközi szócsalád a latin tendere (‘feszít, törekszik, igyekszik, céloz’) igéből, illetve folyamatos melléknévi igenévi tendens, tendentis alakjából.

Centrum (centrális), periféria (periférikus), invertál (inverz)

centrum: ‘kör középpontja’, ‘központ, középső hely’.
centrális: ‘központi’.
centralizál: ‘központosít, összpontosít’.
Latin szó, forrása a görög kentron (‘ösztöke, dárdahegy, tövis, körző hegye’, ebből ‘a kör középpontja’).

periféria: ‘külső rész, szél’: perifériás látás.
periferiális, periferikus: ‘külső, szélső, a központtól távol eső’, ‘mellékes’.
Nemzetközi szócsalád a latin periferia, illetve előzménye, a görög periphereia (‘kör kerülete’) nyomán, a görög peri- (‘körül, körbe’) és pheró (‘visz’) elemekből.

invertál: ‘megfordít, átfordít’.
inverz: ‘megfordított’: inverz műveletek, inverz függvény.
Tudományos szakszócsalád a latin invertere, inversum (‘megfordít’) nyomán, az itt nyomósító szerepű in- előtagból és a vertere (‘fordít’) igéből.

Reláció (relatív), abszolút

reláció: ‘kapcsolat, viszonylat, összefüggés, vonatkozás’.
relacionizmus: ‘a világot logikai viszonylatok összességének tartó bölcseleti felfogás’.
relatív: ‘viszonylagos, máshoz viszonyított, feltételes’: relatív többség, relatív hallás.
relatíve: ‘aránylag, viszonylag’.
relativitás: ‘viszonylagosság’, ‘kölcsönös függés’.
relativizmus: ‘az emberi megismerés viszonylagosságát, tudatunktól függő jellegét hirdető ismeretelméleti felfogás’.
Tudományos szakszócsalád a latin relatio (tkp. ‘jelentéstétel’) nyomán, amely a referre, relatum (‘hírül hoz, jelentést tesz, viszonoz, összehasonlít’) igéből való, a re- (‘vissza’) és ferre (‘hoz’) elemek alapján. A relatív az azonos német alak átvétele.

abszolút: ‘feltétlen, korlátlan, mindentől független, máshoz nem viszonyított’: abszolút nulla fok, abszolút szám, abszolút többség, abszolút hallás, ‘tökéletes, teljes’: ez abszolút képtelenség.
abszolúte, ‘tökéletesen, feltétlenül’.
Nemzetközi szócsalád a latin absolutus (‘felmentett, teljes, föltétlen’) nyomán, az absolvere, absolutum, azaz ‘elold, felold, felment, felszabadít’ igéből (ab- ‘el’ és solvere ‘old’).

Mentális, intellektus (intellektuális), spiritusz (spirituális)

mentális: értelmi, észbeli’.
mentalitás: ‘gondolkodásmód, felfogásmód, lelki alkat’.
Nemzetközi szócsalád a latin mentalis (‘észbeli, érzületi’) nyomán, a mens, mentis (‘értelem, gondolat, lelkület’) szóból.

intelligens: ‘értelmes, művelt’.
intelligencia: ‘értelmi felfogóképesség, ítélőképesség’, ‘értelmiség’: a vidéki intelligencia.
intellektus: ‘értelem, ész, felfogóképesség’.
intellektuális: ‘értelmi, észbeli, szellemi’.
Nemzetközi szócsalád a latin intelligere, intellectum (‘megért’) nyomán, az inter (‘közé, együvé’) és legere (‘szed, gyűjt’) elemekből.

spititusz:‘borszesz, denaturált szesz’, ‘szellem, elmésség’.
A latin spiritus vini, azaz ‘alkohol’, tkp. ‘a bor lelke’ kifejezés önállósult első tagja. A spiritus tkp. ‘lehelet, pára, lélek’, a spirare (‘fúj, lélegzik, lehel’) ige származéka.

spirituális: ‘lelki, szellemi’, ‘testetlen’, ‘lelki ‹vallásos értelemben›’.
Latin szó (spiritualis), a spiritus származéka. Főnévi értelmét a pater spiritualis (‘lelki atya’) kifejezésből önállósodva nyerte.

Habitus, karakter

habitus: ‘lelkialkat, érzület’, ‘alkat, külső megjelenés’.
Latin szó (‘magatartás, külső megjelenés’), a habere, habitum (‘bír valamivel, visel, tart’) igéből.

karakter: ‘jellem’, ‘jelleg’: a táj délszaki karaktere.
karakterizál: ‘jellemez’.
karakterisztikus: ‘jellegzetes, jellemző’.
karakterológia: ‘a jellemekkel, jellemtípusokkal foglalkozó lélektani tudományág’.
Nemzetközi szócsalád a latin character (‘bélyeg, sajátság’) nyomán, ez a görög kharaktér (‘véső, véset, bélyeg, jelleg, jellemvonás’) átvétele, forrása a kharasszó, tkp. kharak-szó (‘bevés’) ige.

Pozitív vs. negatív

pozitív: ‘valóságos, tényleges’, ‘jó, értékes, előrevivő’, ‘állító, igenlő’, ‘nullánál nagyobb ‹szám›’, ‘elektronhiány következtében létrejött ‹elektromos sarok›’, ‘a sötét és világos árnyalatait helyesen mutató ‹film, fénykép›’, ‘a kórtüneteket megerősítő ‹lelet›’.
pozitívum: ‘előnyös, értékes tulajdonság’.
Nemzetközi szócsalád a késői latin positivus (‘tevőleges, tényleges’) nyomán, amely a ponere, positum (‘tesz, helyez, állít’) származéka.

negatív: ‘a nullánál kisebb’: negatív szám, ‘az elektronokat taszító’: negatív pólus, ‘a feltételezett vagy keresett tünetet, betegséget nem jelző’: negatív lelet, ‘a sötét-világos árnyalatokat fordítva mutató’: fotónegatív, ‘hátrányos, rossz, káros’: negatív jellemvonás, ‘tagadó, nemleges’: negatív válasz, reakció, ‘ellenszenves jellemű’: negatív hős, ‘‹főnévként› fotónegatív’.
negatíve: ‘kedvezőtlenül, elutasítólag’.
negatívum: ‘fogyatékosság’, ‘előnyös tulajdonságok hiánya’.
Nemzetközi szócsalád a késői latin negativus (‘tagadó, nemet mondó’) nyomán, ez a negare, negatus (‘nemet mond, elutasít, tagad’) igéből való, amelynek neg- eleme ősi tagadószó, a nec alakváltozata. A negatív német kölcsönzés, a negative latin határozói alak.

 

És még sokáig tudnám folytatni, de talán már a kedves Olvasó is érti/érzi, hogy miért fontos és hasznos, ha anyanyelvünkön is nevükön tudjuk nevezni a "dolgokat". Ezért kérem kattintson át az alábbi linkre és mentse el a kedvencek közé, majd amikor idegen eredetű szóval találkozik, ne röstellje megnézni annak eredetét, és lehetséges magyarításait:

http://www.szokincshalo.hu/szotar

 

Házi feladat:

kritika, aspektus, definíció (definiál), redukció (redukál), logika (logikus), intuíció (intuitív), konzekvencia (konzekvens), restauráció (restaurál), anticipáció (anticipál), algebra, geometria, aritmetika, matematika, akadémikus, szimbólum (szimbolizmus, szimbolikus), realitás, illúzió, grafikus, numerikus, alfabetikus, paródia, karikatúra, meditáció (meditál), individuum (individuális), spekuláció (spekulál), multiplicitás, analitikus (analizál), szintetikus (szintetizál)

 

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/latin-es-gorog-eredetu-szavak-magyaritasa (2013. 10. 16.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.