Tévhitek a daoizmusról



Népszerű tévhitek a daoizmusról (taoizmusról)

Dr. Louis Komjathy 康思奇

A kínai vallások és az összehasonlító vallástudomány tanársegédje*
Assistant Professor of Chinese Religions and Comparative Religious Studies

Teológiai és Vallástudományi Tanszék
Department of Theology and Religious Studies

San Diego-i Egyetem
University of San Diego

Jelen bejegyzésünk dr. Louis Komjathy Common Misconceptions Concerning Daosim (Taoism) című írásának fordítása. Ajánljuk azok figyelmébe, akik nyitottak az új szempontok megismerésére, hogy segítségükkel tágítsák látókörüket. Ez a pár felvetés nem törekszik a teljességre, csak rámutat néhány irányra, és az Olvasóra bízza a további ismeretgyűjtést és kutatást.

Fordításunkban az alábbi szedési irányelveket alkalmaztuk: a fordító által betoldott szavakat, kifejezéseket és magyarázatokat [szögletes zárójelbe] tettük, lábjegyzet esetében pedig „a ford.” utótaggal is elláttuk. A fordítást az eredetinél több bekezdésre tördeltük. Az eredetihez hasonló tördeléssel PDF formátumban letölthető innen .

PDF errata:

5. oldal: A fengshui használata ezért nem van magával... > A fengshui használata ezért nem von magával...

6.oldal: ...közvetlen betekintést biztosítnak a daoizmus eredeti tanításaiba. > ...közvetlen betekintést biztosítanak a daoizmus eredeti tanításaiba.

Népszerű tévhitek a daoizmusról (taoizmusról)

Számos népszerű tévhit alakult ki a daoizmusról,[1] melyek egyre nagyobb befolyásra tesznek szert mai világunkban. Ezen álláspontok képviselői nem értik azonban a vallásos hagyományt, a daoizmust, mely összetett, sokoldalú és a kínai kultúrában gyökerezik.


[1] [Szerzőnk írásában különbséget tesz daoism (daoizmus) és taoism (taoizmus) között. Előbbit a tényleges és hiteles vallásos eszmerendszer megnevezésére, míg utóbbit annak felhígított, Nyugaton elterjedt fajtájának jelölésére használja. Mivel ennek a megkülönböztetésnek szerzőnk érvelésében központi szerepe van, a magyar fordításba is átültettük, noha tisztában vagyunk vele, hogy a ’daoizmus’ szó a magyar nyelvű szakirodalomban nincsen használatban – a ford.]

 

Ezen tévhitek eredete a hagyományos konfuciánus előítéletekre, az európai gyarmatbirodalmak idejére és a keresztény, különösen a késői 19. századi protestáns hittérítői vélekedésekre vezethető vissza.

E nézetek többsége az Amerikában megalkotott keverék („New Age”) szellemiségben, a Kelet iránti érdeklődésben, a perennialista örök filozófiában[2] és a szellemi kapitalizmusban érhető tetten – ezek honosítják, kiherélik és félreértelmezik a daoizmust.


[2] [Perennializmus (lat. philosophia perennis; az örök filozófia): a vallásfilozófia azon ága, mely szerint a világ összes vallásos hagyománya az egyetlen, egyetemes igazságon osztozik, és minden vallásos tan vagy hagyomány ebből fejlődik ki (2014.04.25. http://en.wikipedia.org/wiki/Perennial_Philosophy) – a ford.]

 

Legkifejlettebb megnyilvánulásaikban e nézeteket leginkább az új vallásos mozgalom (new religious movement, NRM) részeként értelmezhetjük, és „népszerű nyugati taoizmusnak” (Popular Western Taoism, PWT) nevezhetjük – ebben a jelentésében „t” kezdőbetűvel ejtve és írva.

A daoizmus Amerikában betöltött mai helyzetét a zen buddhizmus 1950-60-as évekbeli helyzetéhez lehetne hasonlíthatni (vö. The Dharma Bums [A dharma semmittevők], Alan Watts és a Mountains and Rivers Order [Hegyek és Folyók Rend]).[3] Bár egyesek szerint jobban hasonlít a buddhizmus európai és amerikai, 1890-es évekre jellemző értelmezéséhez.


[3] [The Dharma Bums: Jack Kerouac 1958-ban megjelent regénye, mely nagy hatást gyakorolt a buddhizmusról Amerikában kialakult képre (2014.04.25. http://en.wikipedia.org/wiki/The_Dharma_Bums). Alan Watts: filozófus, író, előadó, szintén hatással volt a keleti tanítások nyugati befogadására és értelmezésére (2014.04.25. http://en.wikipedia.org/wiki/Alan_Watts). Mountains and Rivers Order of Zen Buddhism: templomok és gyakorlóhelyek hálózata az Egyesült Államokban (2014.04.25. http://en.wikipedia.org/wiki/Mountains_and_Rivers_Order) – a ford.]

 

Népszerű tévhit

A dao (tao) a szentség vallásokon átívelő egyetemes neve, és vannak olyan „dao-isták” („tao-isták), akik felülemelkednek a daoista vallásos hagyomány megkötésein.

Tájékozott nézet

A 道 – latin betűs átírással dao vagy tao – kínai írásjeggyel a daoisták arra utalnak, ami szerintük szent. A daóról pontosan meghatározott, alapvető daoista nézetek kerültek megfogalmazásra, melyek a Hadakozó fejedelemségek (i. e. 480–222) időszakának legkorábbi daoista közösségeiben gyökereznek.

Népszerű tévhit

A daoizmusnak két fajtája van: „filozófiai daoizmus” és „vallásos daoizmus”.[4]


[4] Ez a felosztás szükségessé teszi a „vallás” fogalmának tisztázását, beleértve azt is, ahogyan a daoisták saját hagyományukat megalkották és értelmezték.

Tájékozott nézet

Az úgynevezett „filozófiai daoizmus” és „vallásos daoizmus” közti megkülönböztetés újkori nyugati kitaláció, mely gyarmatosítói gondolkodást és hittérítői vélekedéseket tükröz. A „daoizmus” a Hadakozó fejedelemségekre (i. e. 480–222) tehető kezdete óta vallásos gyakorlókból és közösségekből áll.

Egészét tekintve a daoizmus összetett és sokszínű vallásos hagyomány. Különféle követők, közösségek és mozgalmak alkotják, melyeket nem lehet a végletekig lebutítva két ágra egyszerűsíteni. Összetettségét történeti korszakokra bontásával, vagy gyakorlóinak és megvalósítási fajtáinak csoportosításával lehetne feltérképezni.

Népszerű tévhit

A „filozófiai daoizmus” a daoizmus eredeti formája, és a leghelyesebb „filozófiaként” (elvont gondolkodásként/gondolkodásmódként) értelmezni.

Tájékozott nézet

Modern világunk határain kívül nem létezik olyan daoizmus, amely ne lenne „vallásos”. Bár léteznek a daoizmusnak „filozófiai” vetületei, a „filozófiai daoizmus” nem veszi figyelembe a testi gyakorlás (életmód) és a közösség központi szerepét és helyét a daoizmusban, különösen a „klasszikus taoizmusban”.

Ez a tévhit a Hadakozó fejedelemségek korabeli daoizmus benső művelést folytató átadási vonalainak módszeres félreértelmezésén, és a legkorábbi daoista szövegek, többek között a Laozi (Lao-tzu vagy más néven Daode jing) és a Zhuangzi (Chuang-tzu) félremagyarázásán alapszik.

Népszerű tévhit

A daojia 道家 és a daojiao 道教 megfelel a „filozófiai daoizmus”, illetve a „vallásos daoizmus” nyugati osztályainak.

Tájékozott nézet

A daojia 道家 (szó szerint a „dao családja”) és a daojiao 道教 (szó szerint a „dao tanításai”) egy őshonos kínai felosztás, nincsen kapcsolatban a „filozófiai daoizmus” és a „vallásos daoizmus” nyugati kitalációjával. Mindkét kifejezés összetett történettel bír, jelentésük a különböző szövegkörnyezetekben eltérhet. Az 5. században például a daojia általánosságban a daoista vallásos közösségre utalt, konkrétan pedig a daoista papságra.

Népszerű tévhit

A daoizmus alapítója Laozi 老子 (Lao-tzu, Lao Mester, Idős Mester, Idős Gyermek).

Tájékozott nézet

Laozi, más néven Lao Dan 老聃 és Li Er 李耳, egy áltörténeti alak. Közismert és elfogadott „életrajza”, ahogy az Sima Qian 司馬遷 (kb. i. e. 145–86) Shiji 史記 (A történetíró feljegyzései) című művében olvasható, különféle forrásokból különféle emberekre vonatkozó adatokat egyesít. Ha Laozi létezett, akkor nem tudunk róla semmit. Másfelől, a daoizmusnak nincsen „alapítója”.

A „Laozi” megnevezés, mely „tiszteletteljes mesterek”-nek fordítható, leghelyesebben a korai benső művelést folytató átadási vonalakat jelölő „gyűjtőnévként” értelmezhető. A daoizmusnak ennek megfelelően sok forrása van. Sok emberi és isteni alakot tartanak számon mint akik fontos szerepet töltöttek be a daoista hagyomány kialakulásában.

Népszerű tévhit

A Daode jinget 道德經 (Tao-te ching, Szentirat a daóról és a benső erőről) Laozi írta.

Tájékozott nézet

A Daode jing, más néven a Laozi 老子 (Tiszteletreméltó mesterek könyve) több forrásból összeszerkesztett mű. Több értelmezésre lehetőséget adó szöveggyűjtemény, mely különféle korai daoista átadási vonalakból és különféle történeti időszakokból származó anyagokat tartalmaz. E történeti és szövegrétegek közül néhány származhat a történelem homályába vesző Lao Dan szóbeli tanításaiból (lásd a Zhuangzi 3., 5., 7., 11–14., 21., 23., 25., 27. és 33. fejezetét).

Népszerű tévhit

A Daode jing és a Zhuangzi az egyetlen igazán mérvadó daoista szöveg, mivel a daoizmus „velejét” és „eredeti tanait” tartalmazza.

Tájékozott nézet

Nem létezik elsődleges daoista szentirat. Bár a daoizmus történetében, szentiratai közül valószínűleg a Daode jing bír központi szereppel és a legnagyobb befolyással, a különféle daoista gyakorlók, közösségek és mozgalmak különféle szentiratokat tisztelnek. A daoista hagyomány elsődleges szöveggyűjteményét Daozangnak 道藏 (Daoista kánon) hívják, mely lezáratlan gyűjtemény, mivel a daoizmus története során mindvégig újabb szövegeket adtak hozzá.

Első változatát az i. sz. 5. században, a hivatalosan elfogadott változatát pedig a 15. században állították össze, majd a 17. században ellátták még egy függelékkel. Úgy 1400 szövegből áll, és a daoizmus történetének mindegyik jelentős időszakából és irányzatából tartalmaz írásokat.

Népszerű tévhit

A daoizmus azzal vette kezdetét, hogy i. sz. 142-ben Laojun (Lao úr) kinyilatkozatásban részesítette Zhang Daolinget. Ez volt a tianshi (mennyei mesterek) mozgalom kezdete.

Tájékozott nézet

Bár a tianshi mozgalom fontos szerepet töltött be a daoizmus mint szervezett vallásos hagyomány létrehozásában, és az egyik legfontosabb mozgalom a daoizmus történetében, már a mennyei mesterek előtt is léteztek daoista gyakorlók és közösségek. Mi több, nem mindegyik későbbi daoista mozgalom Zhang Daolinget és a mennyei mestereket ismerte el hagyománya forrásaként.

Népszerű tévhit

A daoisták vagy dao-isták azok, akik a daót szeretik és együtt haladnak az áramlással.

Tájékozott nézet

Daoista nézőpontból a vallásos elkötelezettségnek és hívői státusznak különféle fajtái léteznek, melyek különböző fokú elköteleződést és felelősséget vonnak maguk után. A daoista hagyomány mindenekelőtt felszentelt papokból és szerzetesi közösségekből, valamint világi támogatókból áll. Az átadási vonal és a felszentelés a daoista öntudat és vallásos hovatartozás elsődleges ismertetője.

Mindez daoista tanítók és egy daoista közösség öregjei által vezetett képzést igényel, formális elköteleződéssel a daoista vallásos közösség és hagyomány felé. Eszerint különbséget tehetünk daoista gyakorlók és a daoizmussal rokonszenvezők között. A nyugati daoizmus esetében a szellemi kisajátítás és tőkésítés különféle formáira is találni példát.

Népszerű tévhit

A yin-yangon 陰陽, öt elemen (wuxing 五行) és qin氣 (ch’i) alapuló megfeleltetéses kozmológia daoista.

Tájékozott nézet

Ezek az eszmék nem daoisták. Leginkább a „hagyományos kínai kozmológia” és a „hagyományos kínai világkép” részeként foghatjuk fel őket. Az újkor előtti Kínában ezek az eszmék alkották az összkínai világkép alapját. A kínai kultúra más vetületeihez hasonlóan az alapvető daoista világképben is helyet kaptak. Ezért eredetét vagy lényegét tekintve a megfeleltetésen alapuló kozmológia nem daoista.

Népszerű tévhit

A kínai gyógyászat daoista, és/vagy létezik a kínai gyógyászatnak egy bizonyos, „daoista gyógyászatnak” nevezett fajtája.

Tájékozott nézet

A kínai gyógyászat nem daoista. Ez a téves meghatározás és a „daoista gyógyászat” kitalációja leggyakrabban a megfeleltetésen alapuló kozmológia (lásd fent) és a daoizmus téves összekapcsolásából ered. A hagyományos kínai gyógyászat (HKGy) valójában a kínai gyógyászat újkori változata, melyet a kínai kommunista kormány hozott létre, és hatással volt rá a biomedicina és a nyugati tudományos világkép.

A hagyományos kínai gyógyászatot tekintve van némi átfedés a két hagyomány [a gyógyászat és a taoizmus] között, ez a téma azonban kevéssé kutatott. Azt azonban tudjuk, hogy olyan daoisták, mint Ge Hong, Sun Simiao és Tao Hongjing sok mindennel hozzájárult a kínai gyógyászathoz. Mindhárman daoisták voltak, és emellett Sun, valamint Tao gyakorló orvos is volt.

Népszerű tévhit

A fengshui 風水 (szó szerint „szél és víz”) vagy kínai földjóslás (geomancia) daoista.

Tájékozott nézet

A fengshui nem daoista. A megfeleltetésen alapuló kozmológiához hasonlóan leghelyesebben a „hagyományos kínai kultúra” részeként fogható fel. Bár egyes daoisták a kínai történelem során alkalmazták a fengshuit, eredetét vagy lényegét tekintve nem daoista. A fengshui használata ezért nem von magával daoista vallásos elköteleződést vagy öntudatot.

Népszerű tévhit

A qigong 氣功 (ch’i-kung, qi gyakorlatok) daoista.

Tájékozott nézet

A qigong nem daoista. A qigong egy újkori kínai egészségjavító, -megőrző és hosszú élethez hozzásegítő mozgalomra utal, melynek célja a nemzetépítés. Egyesíti a hagyományos kínai egészségjavító és -megőrző, valamint hosszú életet célzó gyakorlatokat a mai kínai érdekekkel és a nyugati tudományos világképpel.

Néhányuk a korai daoista yangsheng 養生 (az élet táplálása) gyakorlatokból ered. Ugyanakkor sokféle qigong létezik, köztük buddhista, daoista, gyógyászati és harci. A legtöbb daoista qigong magában foglal benső alkímiai (neidan 内丹) módszereket is.

Népszerű tévhit

A szexuális jóga, beleértve a többszörös orgazmusra törekvést, valamint a szexuális vámpírizmust, daoista.

Tájékozott nézet

A nemiség daoizmusban betöltött szerepe összetett. A „szexuális daoista gyakorlatokként” azonosított módszerek legtöbbje nem daoista közegből ered, különösen a császári udvar köreiből.

Bár egyes daoisták gyakoroltak „párban” vagy folytattak „társsal végzett gyakorlást”, melyre gyakran utalnak „kettős művelésként”, a nemi egyesülés másfajta megközelítését alkalmazták. Mi több, az ilyenfajta gyakorlatok szinte mindig alkímiai átalakítások tágabb rendszerében fordultak elő, melyben a nemi erő finomítása előkészítő és alapozó lépés volt.

Népszerű tévhit

A taiji quan 太極拳 (tai-chi ch’üan, yin-yang harcművészet) daoista.

Tájékozott nézet

A taiji quan nem daoista, hanem kínai harcművészet. A bagua zhanghoz 八卦掌 (nyolc trigram tenyér) és a xingyi quanhoz 形意拳 (forma-szándék harcművészet) hasonlatosan nem daoista körökből ered, és nemzetépítést célzó kínai reakció volt. Bár egyes daoisták gyakorolnak taiji quant, a taiji quan gyakorlásától nem lesz senki daoista. Mindenekelőtt egy harcművészet, mely eredetét és lényegét tekintve nem daoista.

Népszerű tévhit

A taoista jóga, más néven flow jóga vagy yin jóga, daoista.

Tájékozott nézet

A „taoista jóga” téves megnevezés, egy elhibázott kategória, melynek semmi köze Kínában honos rendszerekhez. A jóga szanszkrit szakkifejezés és az istenivel való egyesülést (yuj) célzó, Indiában honos gyakorlatokra utal.

A legtöbb úgynevezett „taoista jóga” módosított hatha jóga vagy kínai wushu 武術 (harcművészet) gyakorlatokból ered. A jelenlegi kutatások arra engednek következtetni, hogy az úgynevezett „taoista jógából” csak kevés vagy egyáltalán semennyi nem származik Kínában honos rendszerekből, a daoista daoyinből 導引 (szó szerint „vezetett nyújtás”) vagy benső alkímiából (neidan 内丹).

Népszerű tévhit

A Wudang-hegy 武當 a lágy vagy benső harcművészetek szülőhelye, mint például a taiji quan. Zhang Sanfeng, a Wudang-hegy védőszentje a taiji quan megalkotója.

Tájékozott nézet

A kínai „benső stílusú” (neijia 内家) harcművészetek nem daoisták és nem daoista közegből erednek. A jelenlegi kutatások arra engednek következtetni, hogy a Wudang stílusú harcművészetek a bagua zhang, a taiji quan és a xingyi quan újkori egységbe foglalását képviselik. Zhang Sanfeng áltörténeti alak.

Népszerű tévhit

A Yijing 易經 (I-ching, A változások könyve) daoista szöveg. Mivel a trigramok és a hexagramok belőle származnak, azok is daoista jelképek.

Tájékozott nézet

A Yijing 易經 (A változások könyve) nem daoista szöveg, mert megelőzi a különböző őshonos kulturális hagyományokat, mint a konfucianizmus és a daoizmus. A hagyományos kínai nézet szerint az „öt konfuciánus klasszikus” egyike.

A kínai történelem során egyes daoisták tanulmányozták a Yijing kozmológiáját, és jelképrendszerként alkalmazták trigramjait és hexagramjait, különösen a külső és a benső alkímiában. A Yijing, valamint hexagramjai és trigramjai iránti érdeklődéstől azonban nem lesz senki daoista.

Népszerű tévhit

A Daode jing (Tao-te-ching) Stephen Mitchell, Ursula LeGuin és más népszerűsítők által elkövetett fordításai pontosak, és közvetlen betekintést biztosítanak a daoizmus eredeti tanításaiba.

Tájékozott nézet

Az ilyen „fordítások” valójában ferdítések. Mitchell és LeGuin például nem ismeri a klasszikus kínai nyelvet. Mi több, az ilyen népszerű nyugati kulturális termékek pont azért olyan népszerűek, mert kihagyják a szöveg összes, kínai kultúrkörre jellemző és vallásos vetületét. A daoista szentiratokat (jing 經) klasszikus kínai nyelven írták. Eredetükről, természetükről és jelentésükről különféle daoista nézetek léteznek.

Népszerű tévhit

Az olyan népszerű kiadványok, mint a Micimackó és a Tao (Benjamin Hoff), valamint a Change Your Thoughts and Living the Wisdom of the Tao (Változtasd meg a gondolataidat és éld a tao bölcsességét; Wayne Dyer) pontos betekintést nyújtanak a daoista hitvilágba és eszmékbe.

Tájékozott nézet

Az ilyen műveknek nincs helye a daoizmus komoly tanulmányozásában és pontos megértésében. A populáris nyugati kultúra, a New Age szellemiség, valamint az önsegítő és népszerű lélektan részét képezik.

A „szellemi kapitalizmushoz” és egy újfajta alternatív szellemiséghez tartoznak, melyet „népszerű nyugati taoizmusként” (Popular Western Taoism, PWT) értelmezhetünk leghelyesebben – a taoizmus ebben az esetben „t”-vel szedve és ejtve. Ennek a mozgalomnak kevés vagy semennyi köze sincs ahhoz a vallásos hagyományhoz, amely a daoizmus.

 

További olvasmányok

Lásd az eredeti cikk végén.

 

*[Az amerikai és a magyar egyetemi beosztásokat a következőképpen feleltettük meg egymásnak: assistant professor – tanársegéd; associate professor – adjunktus; professor (tenured) – docens; (full) professor – egyetemi tanár a ford.]

-------------------------------------
Feliratkozás

Amennyiben időben szeretne értesülni a további bejegyzések megjelenéséről, valamint a kizárólag feliratkozott olvasóink számára közzétett tartalmakról, iratkozzon fel értesítőlistánkra a jobb felső sarokban látható mező segítségével. Az e-mail címek kezelésére vonatkozó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hírlevél-feliratkozás” alpontjánál tájékozódhat.

Hivatkozás

Amennyiben felhasználná vagy megosztaná a bejegyzésben olvasottakat, kérjük a következőképpen tüntesse fel az oldal url címét és a megtekintés dátumát:

Forrás: http://www.aranyelixir.hu/content/tevhitek-daoizmusrol (2014. 05. 26.).

Ha az url cím túl hosszú és a végét három pont jelöli, másolja ki a böngésző címsorából. Minden, az aranyelixir.hu oldalon közzétett tartalmat szerzői jog véd, aminek részleteiről a „Hivatalos” menüpont „Szerzői jogi nyilatkozat” alpontjánál tájékozódhat.

Hozzászólások

Ossza meg véleményét és szóljon hozzá, idevágó irányelveinkről a „Hivatalos” menüpont „Hozzászólások” alpontjánál tájékozódhat. Röviden, egy hozzászólás legyen:

  • valós névvel ellátott,
  • témához kapcsolódó,
  • tárgyilagos,
  • barátságos hangnemben megfogalmazott,
  • tartsa tiszteletben mások személyét, véleményét, nézeteit.

Javítási javaslatok

Helyesírási hibát észlelt? Tájékoztasson minket egy hozzászólás formájában. Annyit azonban kérünk, hogy javaslatát támassza alá A magyar helyesírás szabályai vagy az Osiris Helyesírás vonatkozó oldalszámának megadásával. Internetes hivatkozásokat, az MTA által üzemeltett helyesírásban tanácsot adó oldalakon kívül, sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • Email addresses will be obfuscated in the page source to reduce the chances of being harvested by spammers.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.